Krónikus spirál: ez a három betegség durván megrövidíti az életét

Egy új, hazai kutatás segíti a legfőbb krónikus betegségek, a szív-, vese- és anyagcsere-betegségek összefüggéseinek megértését. Az úgynevezett CKM-szindróma (cardiovascular-kidney-metabolic) másfél millió magyar embert érint és a kórkép rendkívül alulprezentált.

Hazánkban először készült olyan átfogó, országos vizsgálat, ami 11 év hazai betegadatainak elemzésével készült. A kutatási eredmények közelebb vihetnek a szív-érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggéseinek megértéséhez és ezen keresztül az egyik legnagyobb egészségügyi kihívás kezeléséhez. Mindhárom betegség kialakulásában fontos szerepe van az elhízásnak, a túlsúlynak. Most vagyunk Magyarországon abban a stádiumban, hogy az elhízás már nem egy esztétikai állapot, hanem egy krónikus betegség – hívta fel a figyelmet Jermendy György címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány doktora (MTA), a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet III. Belgyógyászati Osztály főorvosa egy sajtótájékoztatón.

Rövidebb életet jelent a több krónikus betegség

A nemrég befejezett, országos szintű, 11 éves utánkövetéses vizsgálat új megvilágításba helyezi a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a krónikus vesebetegségek előfordulásáról és összefüggéseiről alkotott képünket.

Az adatok megerősítik, hogy nem különálló, hanem egymással szorosan összefüggő kóros állapotokról van szó, amit a nemzetközi szakirodalom kardiovaszkuláris–vese–metabolikus szindrómaként (CKM-szindróma) definiál. A kórfolyamat kiváltója pedig az egészségtelen életmód: dohányzás, mozgásszegénység, energia és szénhidrátdús táplálkozás, alváshiány, stressz.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a megfigyelés kezdetekor mindhárom vizsgált betegségben már szenvedők felének túlélése nem érte el az öt évet sem. 

További sokkoló adatok között említették, hogy egy 52 éves férfi, diabéteszes, koszorúér beteg halálozási kockázata a négyszerese egy 30 éves nőéhez képest. De az is elhangzott, hogy egy 52 éves férfi, akinek pedig mindhárom betegsége van, annak a halálozási kockázata hétszerese egy harmincéves diabéteszes nőéhez képest.

A vizsgálat eredményeit bemutató szakértők arra is rámutattak, hogy a három betegségcsoport egymással szorosan összefügg, ezért a szakmai irodalomban egyre gyakrabban fordul elő új klinikai entitásként a CKM-szindróma. A hatékony kezelés integrált, multidiszciplináris megközelítést igényel.

A legfontosabb a túlsúly lefaragása 

Magyarországon a felnőtt lakosság körében gyakori az anyagcsere betegségek (diabétesz mellitusz, elhízás) előfordulása. Ezek a kóros állapotok a társadalomra és az egészségügyi rendszerre is jelentős terhet rovó szív- és érrendszeri, valamint vesebetegségek fő kockázati tényezői. A túlsúlyos betegek száma 5,5 millióra tehető, szakemberek szerint az elhízás betegség, méghozzá halálos betegség. Mindnyájan ezen a sínen vagyunk rajta, és ezt a vonatot kellene megállítani, vagyis elsődleges cél a túlsúly lefaragása – mondta Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem egészségügyi technológiaiértékelő és elemzési központjának az igazgatója. 

– sorolta az adatokat Vokó Zoltán.

Aggasztóak ezek a számok a betegségek előfordulása szempontjából, a polimorbid betegeknek vagyis, akinek egyszerre több krónikus betegsége is van nagyon rosszak az életkilátásaik. Ugyanakkor nem váratlanok az eredmények – tette hozzá az egyetemi tanár. De még őt is meglepték azok a túlélési adatok, hogy a polimorbiditás rendkívül rontja a betegek túlélését.

Vokó Zoltán szerint a betegség minden stádiumában vannak beavatkozási lehetőségek. Kiemelte, hogy vannak európai országok, ahol létezik politikai közmegegyezés bizonyos minimumokban. Vannak  egészségügyi programok, melyekben vannak rövidebb és hosszabb távon is megvalósítható beavatkozási pontok. A háziorvosok szerepét is hangsúlyozták, ők azok, akik a nulladik, vagy az első stádiumban találkoznak a betegekkel. Vokó Zoltán az Economxnak válaszolva kiemelte, hogy fontos lenne mindenféle ösztönzőkkel vonzóvá tenni a háziorvosok munkáját, mert most nagyon sok praxis betöltetlen Magyarországon.

A Novo Nordisk Magyarország által támogatott, országos, retrospektív vizsgálat során a szakértők a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisában elérhető, anonim adatok felhasználásával azon páciensek egészségi állapotát és betegségük progresszióját vizsgálták, akiknek 2013 január 1-én már fennálló diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegségük, valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük vagy vesebetegségük volt. A kutatás 11 éves utánkövetéssel elemezte a betegségek előfordulását, a társbetegségek kialakulását és az érintett páciensek hosszú távú túlélését.

Egymillió magyar érintett

A hazai felnőtt, húsz évesnél idősebb lakosság körében végzett klinikai-epidemiológiai jellegű adatbázis-elemzés a vizsgálatban szereplő egyének nagy száma, a követés időtartama és a kardiovaszkuláris, renális (vese) és metabolikus betegség (2-es típusú diabetes) önálló és együttes előfordulásának vizsgálatával emelkedik ki a hasonló jellegű tanulmányok sorából.

Az eredmények alátámasztják azt a koncepciót, amely szerint a kardiovaszkuláris, renális (vese) és metabolikus betegségek jellemző módon nem önállóan, hanem különböző kombinációkban, de együtt fordulhatnak elő, s erre a tényre nemcsak a diagnózis és a terápia során, hanem már a megelőzés során is gondolni kell – mondta Jermendy György.

A kutatásba bevont valamivel több mint egymillió ember 13,4 százalékát – megközelítően minden nyolcadik magyar felnőttet érintette a vizsgált időszak kezdetén 2013. január 1-jén  a három vizsgált betegség valamelyike. 

A NEAK adatbázisban szereplő anonimizált betegadatok elemzése szerint:

•  a páciensek 7,8 százaléka 2-es típusú cukorbetegséggel;
• 7,7 százaléka szív- és érrendszeri betegséggel;
• míg a krónikus vesebetegség mindössze 0,7 százaléknál szerepelt a nyilvántartásban;

A kutatók szerint a vesebetegekre vonatkozó adat meglepő, mivel a nemzetközi és hazai becslések szerint a krónikus vesebetegség valós előfordulása 10–15 százalék körül lehet. Az eltérés oka további vizsgálatot igényel, azonban arra utal, hogy Magyarországon a krónikus vesebetegség aluldiagnosztizált és/vagy az orvosi nyilvántartásokban ritkán használt vagyis alulkódolt betegség.

A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a CKM-szindróma súlyosbodó vagyis progresszív típusú megbetegedés.

A kutatás kezdetén csak egy betegségben szenvedő páciensek jelentős részénél ugyanis a vizsgálati időszak alatt megjelentek további társbetegségek is. 

Például a cukorbetegek 18,8 százalékánál alakult ki szív- és érrendszeri megbetegedés, míg a kezdetben szív- és érrendszeri megbetegedéssel diagnosztizáltak 8,6 százalékánál alakult ki cukorbetegség. A krónikus vesebetegek 13,4 százalékánál alakult ki szívbetegség, és 4 százalékuknál cukorbetegség is. 

Összességében a betegek több mint 60 százalékánál alakult ki újonnan valamely vizsgált krónikus betegség, hívták fel a figyelmet a kutatók. 

Az egyes betegek 11 éves időszak alatt mért túlélési kilátásai kedvezőtlenek:

• a megfigyelési időszak elején a csak 2-es típusú cukorbetegséggel élőknél 54,2 százalék volt;
• a kizárólag szív- és érrendszeri betegséggel gondozottaknál 53,8 százalék; míg a csak
• krónikus vesebetegséggel diagnosztizáltaknál 44,3 százalék volt;

Azon pácienseknél viszont, akiknél már a megfigyelés kezdetekor együttesen állt fenn a 2-es típusú cukorbetegség, plusz valamilyen szív- és érrendszeri betegség és krónikus vesebetegség is, a medián túlélés mindössze 5 év, a vizsgált 11 éves időszak végére csupán 21 százalékuk volt még életben – hangzott el a sajtóeseményen.

Az egyén egészségi állapotára gyakorolt hatásai mellett a CKM-szindróma gazdasági vonzata is jelentős, ugyanis a vizsgált krónikus betegségek a munkaerőpiacon is aktív, 50–59 éves korosztályt is jelentős arányban érintik, az egészséggazdasági tényezők megállapításához azonban további vizsgálatokra van szükség, mondta Kiss Loretta Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa.