Európában a jól működő nagyvárosokban jellemzően hosszabb időtávon nem csökken az ott lakók száma, Budapesté viszont az elmúlt 30 évben jelentősen esett. Míg a z1990-es években kétmillió feletti lakosa volt a fővárosnak, mára már csak 1,7 millió körül alakul. Pozitívum viszont, hogy a lakosságszám elkezdett lassan nőni az elmúlt két évben, de még mindig legalább 200 ezer plusz lakost képes lenne kiszolgálni a főváros– áll abban a tanulmányban, amit „Mennyire okos Budapest 2025” címmel készítettek el.
A jelentésben többek között kitérnek a lakhatási válságra, az egészségügyi ellátórendszerre, a foglalkoztatottságra, a szegénységre is és a keresetekre is.
Komoly a lakhatási krízis
A megfizethető lakhatás Európa nagyvárosaiban mindenhol komoly probléma, így Budapesten is. A legtöbb helyen a lakásárak gyorsabban nőnek, mint a jövedelmek – írják a tanulmányban.
Budapesten a lakhatási probléma kulcseleme, hogy nagyon kevés új lakás épül. A lakás-megújulási ráta európai összehasonlításban is nagyon alacsony Varsóban például jellemzően 2 százalék feletti, azaz a budapesti négyszerese.
Kiemelték, hogy az önkormányzati tulajdonú lakások száma is nőtt, míg 2018-ban 69 539 ilyen lakás állt rendelkezésre, addig 2024-re számuk 79 746-ra emelkedett.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Budapesten a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett. A magas és növekvő arány részben az általános iskolázottsági szint emelkedésével magyarázható, másrészt azzal, hogy a fővárosban koncentrálódó munkahelyek jelentős része felsőfokú végzettséget igényel.
Budapest számára az elmúlt évek – a covid‑19 árnyékában – nem csupán a járvány utáni talpra állást jelentették, hanem egy olyan társadalmi paradigma átalakulását is, amelyben az egészség és a jólét kérdése szoros összefüggésben áll a város lakóinak anyagi biztonságával és társadalmi helyzetével.
Javuló mutatók, de kapacitás gondok vannak az egészségügyben
A fővárosi okosváros index szerint történt fejlődés az egészségügy terén, de közben a szegénység strukturális kihívásai nem tűntek el – utóbbi sokak életét továbbra meghatározza.
Az úgynevezett okos életkörülmény alindex a 2018-as 50-ről 2024-re 59-re emelkedett.
A javuló tendencia nagyban köszönhető a pandémia utáni visszapattanásnak, ami többek között a súlyos megbetegedések csökkenését is jelentette.
A jelentés szerint a világjárvány utáni időszakban csökkent a halálesetek száma, és a diagnosztizált új daganatos esetek száma is viszonylag stabil maradt az előző évekhez képest. Emellett a várható élettartam Budapesten újra növekedésnek indult, elérve a járvány előtti szinteket, ami jó jel arra, hogy az életminőség összességében javult.
Ugyanakkor a kapacitási oldalon komoly kihívások látszanak: a háziorvosoka és a házi gyermekorvosra egyre több lakos jut – miközben egyre több az üres praxis, vagyis az orvosok száma nem tud lépést tartani a növekvő ellátási igénnyel.
Ráadásul komoly anyagi terhet jelent a magyar lakosság számára – a budapestieknek is – hogy a saját zsebből fizetett egészségügyi kiadások Magyarországon az Európai Unióban az egyik legmagasabb. A magyar háztartások az összes egészségügyi kiadásaik közel negyedét saját zsebből fizetik, ezen belül a legnagyobb részt – 51 százalékot – a gyógyszerekre költik. Az ambuláns orvosi ellátás 22 százalékot, a fogászat pedig 11 százalékot képviselt.
Miközben az egészségi mutatók egyes területeken javulnak, a jelentés nem hagyja figyelmen kívül a szegénységi mutatókat sem. A hajléktalanok számának csökkenése – a Liget Alapítvány és Menhely Alapítvány adatai alapján 2018 óta folyamatosan mérséklődik – azt mutatja, hogy bizonyos társadalmi beavatkozások hatásosak lehetnek. Ugyanakkor a hajléktalanok regisztrált száma még mindig jelentős, és jól érzékelteti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek helyzetében alig történt gyökeres változás.
Csúcson a foglalkoztatottak száma
A munkaerőpiaci adatokra is kitér a tanulmány, eszerint ugyan javult a foglalkoztatás helyzete – a 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta tartósan magas, 75–80 százalék között mozog –, a jövedelmek emelkedése azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a társadalom alsó és középső rétegei is érzékelik a javulást. Hiába nőttek az átlagjövedelmek, ha a legszegényebbek életszínvonala stagnál, és a lakhatási költségek, az egészségügyi kiadások, valamint az alapvető szolgáltatások elérhetősége továbbra is relatív hátrányt jelent számukra – írták.
A szegénység tehát nem csupán abszolút mutató – például a hajléktalanság – formájában jelenik meg, hanem abban is, hogy a város lakóinak egy jelentős része számára az alapvető ellátásokhoz való hozzáférés vagy azok minősége nem egyenlő esélyeken alapul. A jövedelemkülönbségek és a munkaerőpiaci bizonytalanságok továbbra is beárnyékolják a társadalmi kohéziót.
Stagnáló tendenciát mutat az ezer lakosra jutó bűncselekmények száma Budapesten. Míg 2018-ban 34 bűncselekmény jutott ezer főre, ez 2021-re 21 főre csökkent, majd 2024-re lassan visszakúszott 32 főre.
Dinamizmus, tudásalapúság
A vizsgált időszakban Budapest gazdasági indexe jelentős növekedést ért el. Míg 2018-ban 40 ponton állt 2024-re 52 pontra nőtt ez az érték. Az egy főre jutó nettó átlagjövedelem inflációval súlyozott értéke 2018 és 2024 között folyamatosan emelkedett, a 2018-as 1,72 millió forintról 2024-re 2,41 millió forintra nőtt. A jövedelmek növekedéséhez hozzájárult a feszes munkaerőpiac, ami 80 százalék körüli foglalkoztatottságot jelent, a munkanélküliségi ráta pedig 2-3 százalék között mozgott.
Budapest lakosainak az egy főre jutó nettó jövedelme számottevően meghaladja az országos átlagot: 2018-ban az országos átlag 123,8 százalékát, 2024-ben pedig 133,4 százalékát érte el. A fővárosban élők jövedelmi helyzete így nemcsak tartósan az országos szint felett áll, de 2018 és 2024 között tovább erősödött.
A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók száma ezer lakosra vetítve a vizsgált időszakban folyamatosan és jelentős mértékben növekedett, 2018 és 2024 között mintegy 30 százalékkal nőtt. A létszámnövekedést a K+F-beruházások dinamikus bővülése is kísérte: az ezer lakosra jutó beruházási érték 228 milliárd forintról 414 milliárd forintra emelkedett – emelték ki a jelentésben, ami a smart Budapesttel foglalkozott.