Nincs időnk a jogi út végigjárására, továbbra is várjuk, hogy a kormány tárgyalóasztalhoz üljön velünk, hogy biztosítani tudjuk Budapest működőképességét – mondta a szeptember 8-i sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely főpolgármester.

Hétfő reggel jelentette be a Párbeszéd politikusa a bíróság döntését: a szolidaritási hozzájárulás nem felel meg az alaptörvénynek, ezért a törvényszék ismét az Alkotmánybírósághoz fordult.

„Ismét bizonyítékot kaptunk a bíróságtól arról, hogy Budapest kormányzati kivéreztetése nemcsak káros, nem csak igazságtalan, nem csak országrontó politika – de még az alaptörvénnyel is ellentétes”

– írta a keddi Facebook bejegyzésében a főpolgármester, aki ebben számolt be arról, hogy hétfőn, a 2025-ös szolidaritási hozzájárulás miatt indított perben hozott végzést a Fővárosi Törvényszék. A hivatalos döntés értelmében a szolidaritási hozzájárulás, „vagyis a Budapesttől elvett pénzek beszedésének módja nem felel meg az alaptörvénynek, ezért a törvényszék ismét az Alkotmánybírósághoz fordult. Vagyis a törvényszék is alkotmányellenesnek tartja a város megsarcolásának módját”.

Nem akar többet politizálni a kormány?

Karácsony Gergely már megint csak politizál és nem néz szembe a szakmai tényekkel – írta Nagy Márton a közösségi oldalán.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy szolidaritási adóról az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy az nem ellentétes az Alaptörvénnyel, nem ütközik semmilyen nemzetközi szerződéssel és az nem sérelmezi az Önkormányzati Chartát sem. 

Változatlan alapvetés, hogy a kötelezettségeket mindenkinek be kell tartania, az adókat és a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek be kell fizetnie. Senki sem áll a törvények felett, senki sem lehet ez alól kivétel!

– hangsúlyozta a tárcavezető. Majd hozzátette, hogy ami  most történik az nem más mint figyelemelterelés és időhúzás. A főpolgármester arról akarja elterelni a figyelmet, hogy katasztrofális helyzetbe irányította Budapestet.

2023 óta tart a küzdelem 

A hétfői sajtótájékoztatón azt is elmondta Karácsony Gergely, hogy 2023 óta jogi eszközökkel is küzdenek az állami elvonások ellen, 2024-ben pedig már az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás jogellenes. 

„Bármilyen jogi formát talál ki a kormány, az ellentétes a jogszabályokkal” – hangsúlyozta a főpolgármester.  A hozzájárulás szerinte nem adó, hanem újraelosztás, ezért közigazgatási eljárásban biztosítani kell, hogy azt az önkormányzatok vitathassák. Megismételte, hogy a teljes, 90 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás befizetése egyenlő lenne azzal, hogy Budapest működésképtelenné válik.

Nincs viszont arra időnk, hogy végigjárjuk a jogi utat. A fővárosi önkormányzat továbbra is tárgyalóasztalhoz hívja Magyarország kormányát

– mondta. Szerinte nincs idejük arra, hogy kivárják, mire az Alkotmánybíróság ismét döntést hoz, „a kormánynak el kell döntenie, hogy belöki-e a várost a busz elé vagy sem”.

Arról is beszélt a főpolgármester, itt az ideje, hogy a kormány végrehajtsa a saját ígéretét, ugyanis Gulyás Gergely is kimondta: a város működése nem lehetetlenülhet el. „Bízom benne, hogy a törvényszék döntése segít abban, hogy visszaüljenek a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott.  Karácsony szerint a kormánynak is érdeke, hogy a város működjön.

„Én nem javasolnám nekik, hogy ujjat húzzanak a budapestiekkel, de ha nincs pénz, akkor nem lesznek közszolgáltatások” – vonta le konzekvenciát a polgármester.

Habár a kormány változtatott a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módján – az összeget most már a nemzetgazdasági miniszter állapítja meg –, de az önkormányzatoknak továbbra sincs beleszólásuk abba, hogy milyen mértékben képesek más településeken segíteni – írja a Telex. 

Júniusban derült ki, hogy helyt adott a bíróság a főváros azonnali jogvédelmi kérelmének, a döntés alapján a Fővárosi Törvényszék a peres eljárás befejezéséig megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy szolidaritási hozzájárulás címén őszig beszedési megbízást nyújtson be.

Jogvédelem és átvilágítás 

Karácsony Gergely még májusban kért azonnali jogvédelmet a bíróságtól annak érdekében, hogy az állam ne vonhassa le a számlájukról a szolidaritási hozzájárulást. A főpolgármester akkor azt mondta: amennyiben pedig nem kapnak jogvédelmet, nem tudják tovább finanszírozni a saját közszolgáltatásaikat. A jogvédelemmel és néhány költségvetési módosítással Budapest végül átvészelte a nyarat.

A nyári jogvédelem biztosításával egy időben a kormány jelezte, hogy leülnek tárgyalni a fővárossal. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, hogy azt nem hagyhatják, hogy a főváros fizetőképtelensége miatt megbénuljon Budapest, így ha szükséges, akkor készek segíteni. 

Június közepén aztán kinevezték Domokos László volt Állami Számvevőszéki elnököt „átvilágítási biztosnak”, aki azt a feladatot kapta a kormánytól, hogy kiderítse „hova ment el Budapest pénze”. Domokos nyáron húszezer oldalnyi dokumentumot kért be a fővárostól, amit Karácsonyék át is adtak, de hiányosságokra hivatkozva újabb és újabb adatokat kértek be, így az „átvilágítás” máig nem zárult le. Budapest számláját az időközben lejárt jogvédelem miatt inkasszálták, így most körülbelül mínusz 70 milliárd van a számlájukon.