Az idén nyáron hatályba lépő Európai Unió (EU) bértranszparencia-irányelvének bevezetése a következő évek egyik meghatározó munkaerőpiaci változása lehet, ami új kereteket teremthet a javadalmazási rendszerek átláthatóságának erősítésében.
Egy friss reprezentatív kutatás adatai szerint Magyarországon egyelőre viszonylag kevesen ismerik a részleteket. A lakosság többsége még csak most hall először a szabályozásról, miközben sokan bizonytalanok abban is, hogy valóban javítja-e majd a béregyenlőséget – sőt, sokan munkahelyi feszültségektől tartanak, ez derül ki abból a felmérésből, amit az Economx megbízásából a Pulzus Kutató készített.
A Pulzus ezer fős mintán vizsgálta a 18 év feletti magyar lakosság véleményét. Az adatgyűjtés 2026. március 4. és 6. között zajlott, az eredményeket életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján súlyozták, hogy reprezentálják az országos társadalmi összetételt.
Kevesen ismerik a szabályozás részleteit
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a bértranszparencia-szabályozás ismertsége egyelőre meglehetősen alacsony. A teljes lakosság körében mindössze 6 százalék mondta azt, hogy ismeri a szabályozás részleteit, míg 31 százalék csak nagy vonalakban hallott róla. A többség azonban teljesen tájékozatlan: 59 százalék most hallott róla először, 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A nemek között is jelentős különbség látszik. A férfiak 54 százaléka mondta azt, hogy most hall először a szabályozásról, és csak 9 százalék ismeri a részleteket. A nők valamivel tájékozottabbak: körükben 62 százalék hall róla most először, miközben 5 százalék állítja, hogy részletesen ismeri az intézkedést.
Az életkor szintén erősen befolyásolja a bértranszparencia-irányelv ismertségét.
- A 18–39 évesek körében 42 százalék most találkozik először a témával, és mindössze 12 százalék ismeri a részleteket.
- A 40–59 éveseknél valamivel jobb a helyzet: 58 százalék hall róla most először, 7 százalék pedig részletesen ismeri.
- A 60 év felettieknek pedig csupán 1 százaléka mondta azt, hogy ismeri a szabályozás részleteit. 72 százalék mondta azt, hogy most hall először erről az új szabályozásról.
A hatások megítélése is bizonytalan
Az ismertség hiánya a várható hatások megítélésében is tükröződik. Arra a kérdésre, hogy a bértranszparencia-szabályozás javítja-e majd a béregyenlőséget és a munkavállalók alkupozícióját, a válaszadók jelentős része bizonytalan volt.
A teljes lakosság 35 százaléka nem tudta megítélni a kérdést. 23 százalék úgy véli, hogy a szabályozás nem hoz majd érdemi változást. 29 százalék szerint ugyan javulás várható, de csak részben, míg 13 százalék számít jelentős pozitív hatásra.
A nemek között itt is látható eltérés. A nők 40 százaléka bizonytalan a hatásokkal kapcsolatban, és csak 7 százalékuk gondolja, hogy jelentős javulást hozhat a szabályozás. A férfiak valamivel optimistábbak 20 százalékuk számít jelentős pozitív hatásra, miközben 31 százalék részleges javulást vár.
Az életkor alapján még markánsabb különbségek rajzolódnak ki. Az idősek körében a bizonytalanság dominál: a 60 évesek 51 százaléka nem tudja megítélni a szabályozás hatását, és csupán 8 százalék vár jelentős változást. A 40–59 éveseknél már 13 százalék számít komoly javulásra, a fiataloknak pedig 21 százaléka.
Sokan pesszimisták
A kutatás egyik érdekes tanulsága, hogy a szabályozás megítélése szorosan összefügg azzal, mennyire ismerik azt az emberek. Azok körében, akik a részleteket is ismerik, 28 százalék úgy gondolja, hogy a szabályozás nem hoz érdemi változást, míg 58 százalék jelentős javulást vár.
Akik most hallottak először a szabályozásról, azok között sok a pesszimista, 67 százalék szerint nem történik semmi változás az uniós irányelv alkalmazása miatt.
Feszültségektől tart a többség
A bértranszparencia egyik leggyakrabban felmerülő dilemmája az, hogy a fizetések nyilvánossága vajon konfliktusokat okoz-e a munkahelyeken. A felmérés szerint a dolgozók többsége valamilyen szintű feszültségre számít.
A válaszadók 52 százaléka szerint elkerülhetetlen, hogy feszültség keletkezzen, ha a kollégák meg tudják egymás fizetését. 19 százalék úgy gondolja, hogy mindenki jól fogja kezelni a helyzetet, míg 25 százalék nem tudja előre megítélni a következményeket. Négy százalék nem válaszolt a kérdésre.
A nemek között itt már kisebb a különbség: a férfiak 53 százaléka, a nők 50 százaléka tart elkerülhetetlen munkahelyi feszültségektől.
Településtípus szerint viszont jelentősebb eltérés látható. A községekben élők 52 százaléka számít konfliktusokra, míg Budapesten ez az arány 44 százalék, a vármegyeszékhelyeken pedig 62 százalék.
A bértranszparencia-szabályozás célja az, hogy átláthatóbbá tegye a fizetéseket, és csökkentse a bérkülönbségeket, különösen a nemek között. A mostani kutatás alapján azonban az látszik, hogy a magyar társadalom még csak most kezd megismerkedni ezzel a szemlélettel.
A jelenlegi adatok alapján a lakosság jelentős része bizonytalan: sokan nem hallottak a szabályozásról, és sokan nem tudják megítélni a várható hatásokat sem. Ugyanakkor azok körében, akik jobban ismerik a részleteket, már jóval nagyobb az optimizmus.
Ez arra utal, hogy a következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, mennyire sikerül megismertetni a munkavállalókkal és a munkaadókkal az új szabályozás működését – és azt, hogyan alakíthatja át a bérekről folytatott párbeszédet a munkahelyeken.