Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos javaslat csütörtökön délután nem volt fenn a parlament honlapján, az ASZSZ közlése szerint a tervezet "kerülő úton" jutott el hozzájuk.

Az érdekképviselet szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok "egyoldalú, csak a munkáltatók számára előnyös módú átírása" és keresetük "törvényes" csökkentése miatt.

Borsik János, az ASZSZ elnöke a tervezett módosításokra példaként említette a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék megszüntetését, és azt, hogy a tervezet szerint a munkáltató szabadidőben is "kifizetheti" a túlórákat.

A Munka törvénykönyvében szerepelne az is, hogy a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért, az új Mt. emellett megszüntetné a szakszervezeti tisztségviselők kiemelt jogvédelmét is - mondta az MTI-nek az elnök. Borsik szerint a birtokukba került tervezet alapján változna a szabadság kiadása, így a jövőben a minimum 10 munkanapnyi egybefüggő szabadság kiadásától megállapodással el lehetne térni.

Az ASZSZ ellenzi azt is, hogy megszűnik a vétójog, vagyis a munkáltatói intézkedések ellen a jövőben nem emelhetne kifogást a munkavállaló.

A szakszervezet közleményében emlékeztet arra, hogy az Alkotmány 36. paragrafusa szerint "feladatainak ellátása során a kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel". Ezt az előírást a jelenlegi kormány folyamatosan, folytatólagosan megszegi - hangsúlyozza az ASZSZ.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik a minden egyeztetést nélkülöző eljárás, a tervezet munkavállalókat sújtó szakaszai ellen, és azonnali tárgyalásokat követel. "Ha ez nem valósul meg, minden következményért a kormányt terheli a felelősség" - húzza alá az érdekképviselet közleményében.

Stratégia és stílusváltás

Közben a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) bejelentette, hogy tratégiát és stílust vált : a kormány helyett a kormánypárti parlamenti képviselőkhöz fordul a munkavállalók érdekeit képviselve, illetve hangsúlyosabban lép fel a munkahelyeken.

Székely Tamás, a vegyipari szakszervezete elnöke a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-vel együtt csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azzal indokolta a váltást, hogy a kormány semmiféle szándékot nem tanúsított arra, hogy a törvény-előkészítés során az egyeztetésbe bevonja az érdekképviseleteket, illetve azzal, hogy a kabinet felszámolja a szociális partnerséget.

Az ágazati szakszervezet a Fidesz-KDNP képviselőitől azt kéri, ne nyissanak újabb frontot a munkavállalók felé a Munka törvénykönyve tervezett módosításával. Az elnök szerint a tervezet kiszivárgott elemei elfogadhatatlanok, közte a műszakpótlék- és a visszamenőleges alapszabadság-csökkentés. A kormánypárti képviselők a jogszabály elfogadásával a dolgozók további kiszolgáltatottságát foglalnák törvénybe, támadást indítanak a folyamatos jövedelemcsökkentést megélő munkavállalókkal szemben, akiknek az adóbefizetéséből kapják a fizetésüket - tette hozzá.

A szakszervezet arra kéri a képviselőket, hogy a Munka törvénykönyve egyeztetés nélküli módosításakor saját választóikra gondolva szavazzanak - fogalmazott. Mint mondta: a szakszervezeteknek az eddigieknél is keményebben kell küzdeniük, és látszik, hogy bár a kormány megpróbálja megosztani az érdekképviseleteket, ez nem sikerül.

A magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kapcsán Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója elmondta: fel kell hívni az állampolgárok figyelmét arra, hogy a mostanában kifizetendő magánnyugdíj-pénztári reálhozamokat ne költsék el, hanem fektessék be újra. Olyan programot dolgoztak ki, amely a magánnyugdíjpénztár folytatásának is tekinthető - tette hozzá.

Székely ugyanakkor elmondta: az Alkotmánybíróság (Ab) ha nem is az egész magán-nyugdíjpénztári törvényt, de annak néhány passzusát törölheti, például azt, amelyik a magánpénztárban maradó tagot kizárta az állami rendszerből. Ha végül az Ab nem semmisíti meg a törvényt, akkor a nyilatkozattevőknek kell eldönteniük, hogy az ügyvédi letétbe helyett nyilatkozataikat kikérik, vagy a megsemmisítésükről rendelkeznek - válaszolta egy kérdésre.

Elkezdték kifizetni a túlórapénzeket

Megkezdi a Belügyminisztérium (BM) az elmaradt túlóradíjak és azok járulékainak kifizetését a tűzoltóknak; december 15-ig minden tűzoltó hozzájut elmaradt illetményéhez.  A BM csütörtökön azt közölte, hogy "pótolva az előző kormány mulasztását", megkezdi a 2004-2007 közötti években felhalmozott túlórák után járó illetményeknek és azok járulékainak kifizetését.