Évente nagyjából 100 millió fenyőfát adnak el Európában és Észak-Amerikában, a magyar piaci  kereslet pedig 1,8-2 millió darab között van. Piaci információk alapján, az idei karácsonykor a fenyőárak kismértékű, 5-10 százalékos emelkedése várható, és átlagosan közel 14 ezer forintot költünk fenyőfára idén – írta elemzésében az Oeconomus.

Továbbra is népszerű a – környezetbarátnak nem nevezhető – műfenyő, az élőfenyők közül pedig a nordmann hódít a mai napig. 

A fenyőfaállítás szokása Németországból ered, ahol az első karácsonyfát a 16. századra datálják. Magyarországon a 19. század közepétől indult el, és elsősorban németajkú vagy városias vidékeken terjedt. Szélesebb körben a 20. század folyamán vált ismertté hazánkban a karácsonyfa.

Az európai karácsonyfa magok csaknem 90 százaléka a georgiai Racha tartományból származik. Az ott élő férfiak életveszélyes körülmények között, az akár 30–40 méteres fák tetejére felmászva takarítják be a tobozokat. A kaukázusi ország évente 25-70 tonna nordmann fenyőmagot exportál, ennek közel 90 százaléka Dániába kerül.

Az európai termelők között ma az egyik legjelentősebb ország Dánia, ahol 2500 gazdálkodó 11 millió fát – többnyire a legkedveltebb nordmann fenyőt – termel évente. A kertészetekben egy átlagos fa 6-12 évig növekszik. Egy hektárnyi faültetvény 45 felnőtt számára elegendő oxigént termel napi szinten. A Dániából exportált karácsonyfák elsődleges célországa Németország, amely az export 50-60 százalékát veszi át. Emellett jelentős export irányul Nagy-Britanniába, Franciaországba, Ausztriába és a skandináv országokba is.

Magyarországon 3 870 hektáron termesztenek karácsonyfát a 2023-as adatok szerint, a legnagyobb ültetvények Zala vármegyében vannak. A jó minőségű hazai fenyők idén is képesek kielégíteni a hazai kereslet 75-80 százalékát.

A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási viszonyok (szélsőséges hőség és a csapadékmentes, aszályos időszakok, fagyok) és a kártevők (levéltetvek, atkák), gombafertőzések terjedése világszerte és Magyarországon is egyre komolyabb kihívások elé állítják a fenyőfatermesztőket. Így például hazánkban „júniusban egy csepp eső nem esett, például amikor a Medárd-napi esőnek kellett volna. A hajtásnövekedés vélhetően, ahogy minden növénynél, a fenyőfáknál is elmaradhatott”. A természeti kihívások mellett a munkaerőpiaci folyamatok is nehezítik a hazai termelők életét, ezen belül elsősorban a munkaerőhiány és a bérköltségek növekedése okozhat fejtörést, valamint a gyomirtó szerek árának növekedése.

Ilyen lesz a karácsony: költekezés, stressz és sokaknál a hitel is becsúszik a fa alá

Az idei karácsony a megszokottnál jóval drágább, az infláció pedig komoly nyomást helyez a fogyasztók költségvetésére. A magyarok átlagosan 129 ezer forintot költenek az ünnepekre, és egyre többen nyúlnak hitelhez, hogy finanszírozni tudják az ajándékokat és a nagyobb értékű vásárlásokat. Bár a karácsonyi hangulatról kevesen mondanának le, a kölcsönből fedezett ünneplés könnyen januári megszorításokhoz vezethet.