A GVH benyújtotta az Országgyűlésnek a tavalyi évi tevékenységéről szóló beszámolóját, s egyúttal - a 2004. évi tapasztalatok alapján - ajánlásokat fogalmazott meg az Országgyűlés számára. Az első ajánlásában kéri az Országgyűlést, hogy bízza meg a kormányt egy, a szakmai szolgáltatások területét átfogó deregulációs felülvizsgálat elindításával. A vizsgálat során azoknak a szakmai szolgáltatási területeknek kell elsőbbséget kapniuk, amelyeknél a hatályos törvények direkt piacralépési (pl. létszám) korlátokat, és más különösen versenykorlátozó rendelkezéseket (pl. árrögzítés, területfelosztás) alapoznak meg. Ilyen területek a különösen a közjegyzői és a gyógyszertári szolgáltatások. A második ajánlás a közbeszerzési törvény módosítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy az ne akadályozza a kartellek felderítését és szankcionálását célzó engedékenységi politika alkalmazását. A közbeszerzési törvény módosítására azért lenne szükség, mert törvény tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely lehetőséget biztosít a közbeszerzési pályázat kiírójának, hogy kizárja a pályázatból azokat a vállalkozásokat, amelyeket a GVH a kiírást megelőző időszakban az ajánlatok egyeztetése miatt jogerősen marasztalt. Így a beszerző indokolt esetben megvédheti magát a "kartellgyanús" vállalkozásoktól. Ugyanakkor az említett rendelkezés megnehezíti a GVH által alkalmazott engedékenységi politika szélesebb elterjedését. E vádalkuhoz hasonló intézmény lényege leegyszerűsítve az, hogy a GVH enyhébben vagy egyáltalán nem szankcionálja azt a kartellben résztvevő jogsértő felet, aki megfelelő módon és mértékben segíti a GVH-t egy olyan kartell bizonyításában, amelyet a GVH az együttműködés hiányában valószínűleg nem lett volna képes feltárni. A vállalkozásoktól és elemzőktől érkező jelzések alapján komoly annak a veszélye, hogy a kartellekben részes vállalkozások inkább vállalják a kartellben maradás és az esetleges lebukás kockázatát, mintsem az engedékenységi politikában történő részvételt, hiszen annak révén csak a GVH által kivetett bírságot kerülhetik el, miközben a közbeszerzésekből kizárulhatnak. A jelentés a mobiltelefon paicról szólva kiemeli: a GVH több mobilcég elleni eljárásban piackutatást rendelt meg, amely alapján bebizonyosodott, hogy az átlagos fogyasztó ténylegesen hiányos ismeretekkel rendelkezik például a különböző díjcsomagokról. Döntéseik meghozatalában meghatározó szerepe van a hívásdíjak mértékének, azonban az időegységek és a díjcsomagok társítását illetően nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Még akkor sem ismerik ki magukat ebben a kérdésben, ha utánanéznek az egyes díjcsomagok jellemzőinek. A jelentés hangsúlyozza: a fogyasztói döntéseket a reklámok, s különösen a televíziós reklámok jelentősen befolyásolják.