Az alvási szorongás egyre nagyobb egészségügyi probléma, amit a digitális túlterhelés és a gazdasági stressz hajt, a szakértők pedig a perfekcionizmus helyett a tudatos alvási gyakorlatokat javasolják.
Az alvás átalakuláson megy keresztül, ahogy a tudomány, a technológia és az életmód folyamatosan változik, fejlődik – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián az Alvás Világnapja kapcsán rendezett konferenciáján.
Egy friss, reprezentatív kutatás adatai szerint, amíg 2020-ban a magyarok 44 százaléknak volt jó az alvásminősége, addig ez 2026-ra 25 százalékra csökkent
– mondta Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója az eseményen.
Nem alszunk eleget, így évről évre emelkedik azoknak az aránya, akik kevesebbet aludtak idén mint tavaly. Ahhoz, hogy egészségesen tudjunk élni, a jó alvásminőséget a válaszadók 40 százaléka tartja fontosnak. Minden második megkérdezett alkalmanként szorong az alvása miatt, a magyarok egyharmada azt jelezte, hogy az utóbbi időben átalakultak az alvási szokásai. Romlik a lakosság alvásminősége, de egyre tudatosabbak a magyarok, mert 12 százalékuk orvoshoz fordul az alvási probléma miatt – mondta Kun Eszter.
A rosszul alvók kétharmada használ valamilyen készítményt, hogy el tudjon aludni, negyedük pedig alvásfigyelő alkalmazást is használ.
A szakember szerint a kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek 47 százaléka alkalmanként gyógyteákat használ, értend-kiegészítőkhöz a válaszadók egyharmada nyúl, recept nélküli készítményeket 32 százalék szed, receptköteles gyógyszert pedig a 24 százaléka használt már.
A gyermekek is rosszul alszanak
A kutatás rávilágít arra is, hogy már az iskoláskorú gyermekeknél is vannak alvásproblémák. Tavaly és idén is a szülők kétharmada számolt be arról, hogy jól alszik a gyermeke. De sajnos évről évre emelkedik azoknak a gyermekeknek az aránya is, akik nem alszanak eleget.
A rossz alvást a szülők 62 százaléka életmódbeli terhekkel magyarázza, 39 százalékuk biológiai, 33 százalékuk lelki tényezőkkel, 37 százalék pedig az alvás körülményeit jelölte meg a gyermeke rossz alvása kapcsán.
Éjszaka az alvás alatt a felesleges fehérjéket szervezetünk kitakarítja idegsejtekből. Az életmódunk, a demencia kialakulását 40 százalékban igenis befolyásolni tudja, ezért is fontos, hogy már gyermekkortól jól aludjanak az emberek.
A kevesebb alvás nem csak mentális, hanem testi tüneteket is okoz, a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata is nő. Diagnosztizált tény, hogy az Alzheimerrel diagnosztizált betegek már a betegségük előtt rosszul aludtak – mondta Diego-Garcia Borreguero világhírű alváskutató a konferencián.
Vada Gergely a Magyar Alvás Szövetség alelnöke szerint, statisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarországon mindössze fele annyian alszanak jól, mint Európa más országában.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a Föld lakosságának 46 százaléka szenvedett valaha szorongástól, depressziótól. Az alvásminőséggel vagy az elalvási képtelenséggel kapcsolatos túlzott aggodalomként definiált alvási szorongás világszerte milliókat érint, hozzájárulva az alváshiány okozta válsághoz.
A Földön 8,3 milliárdan élünk az emberek többségénél a világjárvány óta valami történt az alvásával – mondta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. Kiemelte, nem egyformák az emberek alvásigényei, az ideális alvásidő 7-9 óra között alakul.
Kritikus a fiatalok mobilfüggősége
A zoomerek vagyis a Z generációs fiatalok boldogtalanabbak, mint a korábbi generáció. Ők azok, akik jelenleg 17 és 31 év közöttiek – mondta Radics Judit, pszichiáter.
A fiatalok 47 százaléka szorongással küzd, 25 százalékuk depressziótól szenved, 65 százalékuk pedig nem érzi financiális biztonságban magát, többségük pedig a jövő miatt aggódik.
A szakember szerint úgynevezett szorongásforrásul szolgál az online készenlét és a közösségi média is.
A depresszió úgy jelenik meg a Z generációnál is, hogy keveset alszanak, ezért depressziós tüneteket tapasztalnak. Az inszomnia 20-25 százalékos a korosztályban. Ezért állandó álmosság érzése jellemző a Z generációra a nap folyamán. A fiatalok többsége, 78 százaléka függőséget érez a mobiltelefonjával és a szociális médiával, attól félnek, hogy kimaradnak valamiből.
A NETFIT adatok sem biztatók, vagyis a fiatalok 64 százaléka túlsúlyos, úgy fogalmazott a szakember, hogy megfogta egymás kezét az álmatlanság és a cukorbetegség, erről az Economx írt elsőként.