A közigazgatási reform során olyan döntést kell hozni, amely az államnak fenntartói minőségben is nagyobb szerepet szán az egészségügyben - jelentette ki Mikola István, az Egészségügyi Bizottság elnöke a Napi Gazdaság egészségügyi konferenciáján.
A rendszer tolódik az állami egészségügyi ellátórendszer felé - tette hozzá. Mikola szerint az angliai példa is arra mutat rá, hogy lehetséges állami egészségügyet létrehozni, néhány év alatt azonban nem lehetséges a teljes állami egészségügyi rendszerre való áttérés.
Mikola úgy véli, egy szemléltetváltás történt mind a kormányzati szinten, mind az emberekben. A kormányzati oldalon megjelent a felismerés, hogy a fenntartható prosperitás elképzelhetetlen a humán erőforrás jó kondíciója nélkül. Nem halasztható tovább az egészségügyi ellátórendszernek állami szerepvállallással való konszolidációja, feltőkésítése - fogalmazott.
A jelenlegi teljesítményfinanszírozási rendszer fenntarthatatlan, hiányoznak a ráfordítás-elemzések. Az állami felelősség kiteljesedésével legalább átmenetileg vissza kell lépni egy fenntarthatóbb finanszírozási rendszerre - tette hozzá.
A források elosztására tényekre, adatokra alapozott stratégiai rendszert kell kidolgozni, amely az igazságosságra törekedve az elosztásban az országon belüli térségekben prioritásokat kell felállítani, amelyek meghatározzák a szolgáltatási csomagokat is - hangsúlyozta Mikola.
A kormányzati struktúra átalakításával Mikola szerint eltűntek azok az ágazati vonalak, amelyek korábban nem tették lehetővé, hogy az egészségügy, választ adjon a fő kérdésekre, meghatározva a határokat és átfedéseket. A kormány már formálja azon egészséghatás-vizsgálatok megrendeléseit, amelyek a döntéselőkészítés folyamán abból a szempontból vizsgálják meg a szabályozási javaslatokat, hogy azok milyen egészségnyereséggel járnak a társadalom számára.
A politikus a gyógyszerészeti kis- és nagykereskedelem fúziós tilalmát is hangsúlyos kérdésnek tartja, véleménye szerint a tőkekoncentráció megakadályozásának eszközeként.