Elemzők szerint inkább valószínűbb, hogy nem változtat a 6,25 százalékos alapkamaton a soron következő, keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de messze nincs összhang a szakértők között. A későbbiekre pedig valószínűleg a jegybank júniusi inflációs jelentésének tartalma lesz majd nagy hatással – jelezték előzetesükben az ING Bank elemzői.
Akik szerint akár most is lehetnének érvek a monetáris lazítás mielőbbi megkezdése mellett, de nem szabad megfelejtkezni a közel-keleti konfliktusról:
a békefolyamat elhúzódásával egyre nő az olaj és a gáz fizikai hiányának valószínűsége. Magyarország különösen érzékeny erre, tekintettel a kis, nyitott gazdaságának szerkezetére és az energiaimporttól való jelentős függőségére. Hamarosan el kell kezdeni feltölteni gáztárolóikat a télre készülve. Magyarországon ráadásul az olajtartalékok is rekord alacsony szintre estek a védett üzemanyag-árazási rendszer miatt.
Nincs könnyű helyzetben a jegybank
Mindez azt jelenti az ING közgazdászai szerint, hogy a már amúgy is emelkedő pályán lévő infláció tovább fog növekedni (áprilisban 2,1 százalék volt az éves pénzromlás). A kockázatokra ráerősített a választások előtti, a háztartásoknak nyújtott fokozott fiskális ösztönzés, valamint a kormányváltást követő fogyasztói bizalom erőteljes fellendülése is.
Ez a kettős hatás várhatóan felpörgeti a fogyasztást, ami gyorsabb áremelkedéshez vezethet. Vagyis a geopolitikai tényezők mellett már a belföldi fejlemények is egyértelműen a szigorúbb monetáris politika irányába mutatnak.
A jegybank döntéshozói azonban nincsenek könnyű helyzetben, mivel a háború hatásai még nem tükröződnek az inflációs adatokban. Az ING szerint ezért még lefelé is módosítja a jegybank a júniusi inflációs jelentésben az éves várakozását (márciusi MNB prognózis: 3,8 százalékos átlagos infláció 2026-ra), ami a Monetáris Tanács enyhítő irányvonalát jelentené, meg kell azonban jegyezni, hogy több kulcsfontosságú szektorban továbbra is érvényben vannak az árplafonok.
Ezen felül az új kormány átlátható kommunikációja az euró bevezetésével kapcsolatban a kötvényhozamok és a piaci kamatlábak csökkenéséhez vezetett, ami lehetővé teheti a jegybank számára az irányadó kamatlábak csökkentését. Bár a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem reagál a rövid távú piaci mozgásokra, ha a kedvező helyzet hosszabb távon is fennmarad, ez enyhítő hatással járhat.
Egy hónappal ezelőtt még biztosak voltak abban az ING elemzői, hogy a magyar alapkamat az év végéig változatlan marad. A jelenlegi helyzetre tekintettel két lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel az alapkamat alakulásáról.
- Alapforgatókönyvük szerint a geopolitikai kockázatokból fakadó bizonytalanság és az erősödő inflációs kockázatok miatt az MNB sem júniusban, sem az év hátralévő részében nem fog kamatot csökkenteni. Kamatcsökkentési ciklus akkor kezdődhet, ha az infláció az év hátralévő részében várható felfutást követően visszatér a célszint alá.
- Spekulatívabb forgatókönyvük szerint a kockázatok vártnál gyorsabb enyhülése júniusban 25 bázispontos kamatcsökkentéshez vezethet, amelyet egy vagy két további vágás követhet. Ahhoz, hogy ez a forgatókönyv valószínűbbé váljon, egyértelmű jelre lenne szükség az MNB közleményében.
A forinterősödés indokolná a kamatvágást
A legutóbbi, eurós likviditást biztosító devizaswap-aukcióján a MNB a forintkamatot 5,75-ről 5,25 százalékra csökkentette. Bár ez csak a piac egy kis részére vonatkozik, jelezheti a MNB irányvonalát, és arra utalhat, hogy a forint erőssége miatt valószínűsíthető a monetáris lazítás.
Az év hátralévő részének központi kérdése annak meghatározása, hogy a forint milyen szintekre erősödhet, mielőtt az a jegybank és a kormány számára már túlzottnak minősülne
- vélik a bank elemzői.
A piaci kamatok már lejjebb vannak
A CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann viszont inkább annak ad valamivel nagyobb esélyt, hogy már májusban újraindul a lazítási ciklus egy 25 bázispontos vágással. A csökkentés a piacokon teljes egészében be van árazva,
a 3-hónapos bankközi kamat pénteken 6,04 százalék volt, így a lépéssel a jegybank nem vállalna komoly kockázatot.
A közlemény ennek ellenére továbbra is hangsúlyozhatja az óvatos, adatvezérelt, türelmes monetáris politikát.
Az áprilisi ülés utáni közlemény kiemelte az iráni háború következményeként nagymértékben megemelkedett globális bizonytalanságot, amely óvatosságot indokol. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a választást követően az ország kockázati megítélése jelentősen javult,
ami a forint erősödésében, valamint az állampapír piaci hozamok és felárak csökkenésében csapódott le.
A jegybank azonban hangsúlyozta, hogy a kamatkilátások szempontjából a javulás tartóssága a kulcskérdés, erről szeretnének a későbbiekben még meggyőződni. Emellett szükségesnek tartják a pozitív reálkamat fenntartását.
A CIB Bank elemzői szerint az áprilisi kamatdöntő ülés óta beérkezett adatok, információk inkább a kamatcsökkentés irányába billentik a mérleg nyelvét. Mint ahogy a döntéshozóktól érkezett direkt vagy kevésbé direkt jelzések: Kurali Zoltán arról beszélt, hogy az erősebb forint segíti az MNB-t inflációs célja elérésében.
A bank elemzői szerint az év további részében gyorsuló inflációs pálya várható, decemberben 4 százalék lehet az éves pénzromlás, az átlagos infláció pedig 3 százalék.
Az MNB a márciusi inflációs jelentésében ennél magasabb pályát vetített előre: éves átlagban 3,8 százalékos pénzromlási ütemet vártak, azóta azonban kiderült, hogy az árréssapkák kivezetésére rövid távon nem kerül sor és az üzemanyagok ársapkája is érvényben marad. Bár a bank- és távközlési szektorban a következő hónapokban megvalósulnak az elmaradt inflációs követő áremelések. Ennek ellenére a CIB közgazdászai is azt gondolják, hogy az MNB stábja a júniusi Inflációs Jelentésben a márciusi prognózist lefele korrigálja majd.
Varga Mihály: Ambiciózus a 2030-as euróbevezetési céldátum
A Magyar Nemzeti Bank elnöke egy csütörtöki podcastban elmondta, hogy a kormány által megjelölt céldátum ambiciózus, ugyanakkor a jegybank támogatni fogja a folyamatot. A szükséges feltételek teljesítése önmagában is erősítheti a magyar gazdaságot. Varga hangsúlyozta, hogy a monetáris politika fontos szerepet játszott az árstabilitás és a jövedelmek értékének megőrzésében. Ugyanakkor jelezte, hogy az euróbevezetéshez szükséges forinterősödés feszültségeket okozhat a gazdaságban, a mostani árfolyamot is már túl erősnek tartják egyes vállalkozások.