Az áramszámlák egyik tételének drasztikus emelkedése akár háromszázmilliárd forintos többletköltséget is okozhat a magyar vállalkozásoknak.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a hazai cégek versenyképességét, miközben a költségeket végső soron a gazdaság és a fogyasztók viselik. A szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a vállalkozások előre nem tervezhető módon viseljék a villamosenergia-rendszer szabályozási és műszaki problémáinak következményeit. A logisztikai és ipari szektor szereplői a rendszer gyors felülvizsgálatát sürgetik. Az áramszámlák egyik tételének drasztikus emelkedése akár háromszázmilliárd forintos többletköltséget is okozhat a magyar vállalkozásoknak.
Drasztikus költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor.
Az úgynevezett KÁT-díj (hivatalos nevén az Átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-támogatás) a korábbi 2-4 forint/kilowattóra szintről közel 15 forint/kilowattórára emelkedett, ami egyes cégeknél közel 30 százalékos villamosenergia-költségnövekedést okozott. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, akiknél az emelkedés tartós megmaradása éves szinten további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hangsúlyozza az MLSZKSZ.
A jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik.
Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül. Az MLSZKSZ a zöldenergia-termelés támogatását önmagában nem vitatja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és logisztikai szereplőknél jelenjen meg.
A logisztikai szektor különösen érzékenyen reagál az energiaárak változására, mivel a raktárlogisztikai, termináli és ipari háttérfolyamatok jelentős villamosenergia-igénnyel működnek. A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések ezért közvetlenül növelik a szolgáltatási költségeket, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek.
A jelenlegi rendszerhasználati díj (RHD) rendszer nemzetközi összehasonlításban is jelentős többletterhet jelent a magyar termelő és logisztikai vállalatok számára, ami közvetlen hátrányt okoz a versenyképességben.
Ezért a rendszer teljes körű felülvizsgálatára van szükség: a jól működő és indokolt elemeket fenn kell tartani, a problémás szabályozási elemeket korszerűsíteni kell, hogy megszűnjenek azok a szolgáltató, termelő és ipari vállalatokra háruló kiszámíthatatlan és tervezhetetlen költségnövekedések, a munkahelyek stabilitást, és egy kiszámítható, versenyképes energiaköltség-struktúrát kapjanak.
Miközben a vállalkozások egyre nagyobb energiahatékonysági és fenntarthatósági elvárásoknak próbálnak megfelelni, olyan többletköltségekkel szembesülnek, amelyekre sem ráhatásuk, sem érdemi felkészülési lehetőségük nincs.
A szövetség szakmai egyeztetést kezdeményez, és a jelenlegi támogatási és kiegyenlítési rendszer gyors felülvizsgálatát sürgeti, hogy a rendszer rövid időn belül fenntarthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon. Az MLSZKSZ álláspontja szerint olyan szabályozási és műszaki megoldásokra van szükség, amelyek képesek kezelni a megnövekedett napelemes kapacitásokból fakadó rendszerterhelést anélkül, hogy annak teljes költségét az ipari fogyasztókra hárítanák.
„A magyar vállalkozások nem finanszírozhatják korlátlanul egy hibásan működő rendszer minden költségét. A jelenlegi modellben az egyik oldal üzleti kockázata gyakorlatilag megszűnik, miközben a terheket teljes egészében a fogyasztók viselik. Ez így sem gazdaságilag, sem versenyképességi, sem etikai szempontból nem fenntartható. A logisztikai és ipari szereplők lassan belerokkannak az egyre nehezebben követhető és tervezhető energiaköltségekbe” – mondta Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.
Az ipari energiafogyasztók problémáit az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) által közzétett szakmai anyag is megerősíti. Az IEF álláspontja szerint a hazai termelői piacot terhelő túlzott energiaköltségek már a magyar ipar működőképességét és nemzetközi versenyképességét veszélyeztetik. Az IEF koncepciója külön kiemeli a kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb energiaszabályozás, valamint az ipari fogyasztókra háruló aránytalan keresztfinanszírozási terhek mérséklésének szükségességét.