Torzítják a gazdaság működését monetáris, fiskális oldalról és a piaci verseny szempontjából is a támogatott hitelek, amelyek a rövid távú sikerekkel szemben később egyre nagyobb terhet rónak az államra, az egyes szektorokra és a lakosságra is – állapítja meg a Hold Alapkezelő friss szakértői elemzése, amely rámutat: az új magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik fő feladat, hogy felmérje, az ilyen állami beavatkozás mennyire torzít több fontos gazdasági területet.

Elszabadultak az ingatlanárak

Példaként említik, hogy a széles körben elérhető, támogatott hitelek magas aránya gyengíti a monetáris politika hatékonyságát, mivel a magas piaci kamatok nem fékezik érdemben a hitelkeresletet. Emiatt az infláció tartósabban a kívánatos szint felett maradhat, hasonlóképp a támogatáson kívüli kamatok is, ami egyrészt tovább drágítja a finanszírozást, másrészt a gazdasági növekedésre is negatív hatással lehet. Ma már nem is az alapkamaton múlik, hogy mennyibe kerül a hitel – mutatnak rá.

2025 negyedik negyedévében a lakáscélú hitelek kibocsátása gyakorlatilag megduplázódott, miközben a támogatott hitelek aránya 56 százalékra ugrott. Vagyis, elég széles réteget értek el ahhoz, hogy a hirtelen megemelkedő kereslet inflációs sokkot okozzon az ingatlanpiacon – hasonlóan ahhoz, amit a CSOK korábbi bevezetésekor is láthattunk. Az áremelkedés tavaly rekordszintű, közel 12 százalékos volt.

Terheli az adófizetőket, torzítja a versenyt

Ezek az új kibocsátású háztartási kölcsönök a szakértők szerint azért is nyomasztják a gazdaságot, mert végső soron az adófizetők állják az állam által támogatott hitelek után fizetendő kamatterhet, és minél több ilyen hitel van, annál nagyobb lesz a költségvetési kiadás – akár más területekről elvonva a pénzt.

Emellett az is lényeges szempont, hogy a vállalkozások számára kínált, támogatott hitelek összességében versenytorzító hatással bírnak, és nem feltétlenül a leghatékonyabb szereplők felé irányítják a forrásokat.