Az Energiaklub közlése szerint kikérték a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségtől (MSZKSZ) a legfrissebb, vonatkozó, napi bontású adatokat, amelyek így április 12-ig állnak rendelkezésre. Ennek alapján a kőolaj- és üzemanyagkészletek februári és márciusi felszabadítása főként a benzin- és gázolajkészleteket érintette. A készletek a mélypontot április 9-én érték el, ekkor csak 24 napra elegendő dízel- és 14 napra elegendő benzin volt a biztonsági tartalék.
Hozzátették, hogy a hétvégi visszatöltés ellenére továbbra is alacsony, 44 illetve 24, ami az ellátásbiztonság és a gazdaság szempontjából sem megnyugtató.
Szerintük különösen fontos, hogy a készletnapok statisztikai mutatói a közbeszédben ne fedjék el a tényleges helyzetet: az MSZKSZ honlapján szereplő, március végi 44 napi tartalék jelentős része ugyanis, ami az április 12-i adat alapján ez közel mintegy 50-55 napi készletet jelenthet, feldolgozatlan kőolajként áll rendelkezésre. Azonban a Dunai Finomító csökkentett kapacitása miatt bizonytalansággal terhelt ezeknek a készleteknek a mozgósíthatósága. Erre utalhat az is, hogy alig használtak fel kőolajból a készletek felszabadítása óta.
Az Energiaklub úgy látja, hogy a problémához az iráni háborún, a 30 százalék körüli finomítói termeléscsökkenésen, a Barátság kőolajvezeték leállásán és az Adria-kőolajvezetéket érintő bizonytalanságokon túl a hazai árszabályozás is hozzájárulhatott, mivel elsősorban annak fenntartásához volt szükség a stratégiai üzemanyagkészletek felszabadítására.
Kéri András, az Energiaklub Szakpolitikai intézet ügyvezető igazgatója szerint nem céljuk a pánikkeltés, azonban szükséges tisztán látni ebben a kérdésben. „Ismét helyen van a világos közbeszédnek: az ellátásbiztonság nem kampányüzenet, hanem az ország működésének feltétele. Ha a stratégiai készletek veszélyesen alacsony szintre csökkennek, akkor a kormánynak haladéktalanul olyan döntéseket kell hoznia, amelyek helyreállítják az import ösztönzőit és csökkentik a keresleti nyomást.″ – írják.
Az Energiaklub álláspontja szerint több, egymást kiegészítő intézkedésre van szükség az iráni háború miatt egyre növekvő olajpiaci hiány miatt:
- Ársapka kivezetése, addig ugyanis nem éri meg Magyarországon üzemanyagot értékesíteni, mivel a külföldi szállítók nem fognak a magyar piacra elegendő mennyiségben szállítani.
- Keresletcsökkentő intézkedések bevezetése, ami a szlovák kormány javaslata szerint a tömegközlekedés árának drasztikus csökkentése, az alternatív közlekedési módok ösztönzése, és a home office kormányzati ösztönzése is lehetne.
- Emellett minden olyan rövid távú intézkedés, ami az üzemanyag-fogyasztást mérsékli
Hozzátették, hogy az üzemanyagokra rakódó közterhek csökkentése csak átmenetileg lenne indokolt. Középtávú megoldás lehet ugyanakkor az importútvonalak és beszállítói kapcsolatok újraértékelésére, a finomítói kapacitások mielőbbi helyreállítására, valamint a készletek tényleges felhasználhatóságát jobban tükröző, naprakészebb információs rendszer bevezetése. Emellett pedig kiemelt figyelmet kell fordítani a közlekedés elektrifikálására.
