Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mint azt közleményükben írják, nem először merül fel a vöröshúsfogyasztó országok megadóztatása: 2020-ban a holland Tapp Coalitie nevű civil szervezet is előállt egy hasonló ötlettel. A Kamara úgy véli, a javaslat az EU „Termelőtől a Fogyasztóig” nevű stratégiájának része.
Jacek Zarzecki, a Copa-Cogeca Marhahús Munkacsoportjának alelnöke szerint nem túl eredményesek az alapvető fogyasztási cikkekre kivetett adók, mivel az alapvető árucikk, a húsfajtát csak egy másik húsfajtával lehet ténylegesen helyettesíteni.
Szerinte a súlyos megadóztatás igazságtalanság lenne és megakadályozná a megélhetésért küzdő rétegek számára, hogy a kiegyensúlyozott étrendnek ehhez az összetevőjéhez hozzájárulhassanak.
Felveti továbbá, hogy az adó ötletgazdái szerint a bevétel részben a fenntartható élelmiszer-választás támogatását szolgálná, de kérdés, hogy milyen kritériumok alapján lehet ezt igazságosan megtenni.
Kifejti továbbá, hogy a húsadó ellehetetlenítené az európai állattartást, mivel a térség mezőgazdasági földterületeinek 29 százaléka marginális, ahol lényegében lehetetlen a növénytermesztés. Szerinte az európai állattenyésztőknek jelentős szerepük van a legelők fenntartásában és ezzel együtt a bozótos karbantartásában is, amivel hozzájárulnak a nyári erdőtüzek kialakulásához.
Zarzecki megjegyzi továbbá, hogy a húsadó ellehetetlenítené a gazdák számára a gazdaságaik átalakítását. Hozzáteszi, a húsadó támogatói megfeledkeznek annak gazdasági kontextusáról, a bevezetése miatt az EU szerinte a harmadik országokba helyezné át a termelését.
Mindemellett kiemeli az alelnök azt is, hogy „egy ilyen adót nem lehetne európai szinten alkalmazni anélkül, hogy az ne lenne ellentétes az uniós szerződések szellemével”, mivel az adózás jogkörei a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak. Megemlíti továbbá az Európai Unió működési szerződésének azon pontját, amely arról szól, hogy „a Közös Agrárpolitika célja az élelmiszer-ellátás biztosítása, valamint annak garantálása, hogy az élelmiszerek elfogadható áron jussanak el a fogyasztókhoz.”
Felteszi a kérdés, hogy ha már egy olyan időszakban vagyunk, ahol a bevásárlókosár tartalmának átlagára rendszeresen emelkedik, hogy lehet a további drágulást egy 10 százalékot meghaladó adóval ösztönözni.
Bővebben--->
