A kormány a szakszervezetekkel folytatott sztrájktárgyalások hatására sem változtat azon a befagyasztott bérszámítási rendszeren, ami az elmúlt években a pedagógusbérek drasztikus elértéktelenedéséhez vezetett - írja a G7. A pedagógusbéreket a kormány 2014-ben fagyasztotta be. A 2013-ban bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszerben a béreket a minimálbérhez viszonyítva határozták meg: alapfokú végzettségű pályakezdő pedagógusoknál 120, főiskolainál 180, egyetemi végzettséggel pedig 200 százalékot tűztek ki.
Ezt sem kapták meg azonnal, a béreket csak évek alatt fejlesztették fel ezekre a százalékokra, miközben adminisztratív pluszfeladatokkal és pluszórákkal is nőtt a pedagógusok leterheltsége. Aztán 2015-ben bevezették a vetítési alapot: a mindenkori minimálbér helyett a számítást innentől a 2014-es, 101 500 forintos minimálbér alapján végezték el. Ezzel rögzítették a pedagógusbéreket, és lemetszették azokat az általános bérfejlődésről, vagyis a tanárokat kivonták a gazdasági fejlődés haszonélvezői közül.
Így még ma is a 101 500 forintos vetítési alapból számolják a béreket – a szakszervezetek követelése évek óta ennek a „kiolvasztása”, vagyis az, hogy a rendszer automatikusan a mindenkori minimálbérből számolja a bértábla különböző összegeit. A kormány alapvetően erre mondott most nemet, így 2022-ben biztosan marad az az abszurd helyzet, amiben a főiskolai végzettségű kezdő tanár alapbére jóformán megegyezik a garantált bérminimummal, vagyis a szakmunkásoknak adható legalacsonyabb fizetéssel.
Ezekhez az alapbérekhez ugyanakkor a 2020-ban történt bevezetésétől kezdve hozzáadódott az alapjuttatás 10 százalékában meghatározott ágazati szakmai pótlék – ez lesz jövőre 20 százalék. Ebből következik az is, hogy a fizetés valójában nem 10 százalékkal, hanem kevesebbel emelkedik. Noha egy adott pótlék emelése nem azonos a béremeléssel – a pótlék nem számít bele a közalkalmazottak jubileumi jutalmába –, a pedagógusok február elején valóban valamivel több pénzt kaphatnak kézhez.
