Az ítélet jelentősége a Helsinki Bizottság szerint messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a 17 főből álló Nagykamara, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát - derül ki a szervezet közleményéből.
A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), mert korábban a Legfelsőbb Bíróság háromszor is úgy döntött, hogy a rendőrség által kirendelt, állam által fizetett védők neve és az általuk vitt ügyek száma nem nyilvános adat, és azokat nem kell kiadni a szervezetnek. A Magyar Helsinki Bizottság a szóban forgó adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét.
Az adatok kiadásának megtagadása jogszerű cél nélkül korlátozta a Magyar Helsinki Bizottságot a nyilvános kontroll gyakorlásában. A közérdekű adatok megismerése nélkül pedig véleményt sem lehet formálni a köz ügyeiről, ezért az ilyen eljárás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.
Ilyen még nem volt
Az ügy emiatt túlmutat a kirendelt védőkre vonatkozó adatokon: a strasbourgi bíróság legfelsőbb fórumának most először kellett állást foglalnia arról, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó 10. cikke védelemben részesíti-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Az ügy elvi jelentőségét mutatja, hogy az ügyet közvetlenül a strasbourgi bíróság 17 bíróból álló Nagykamarája elé utalták - az EJEB ugyanis több korábbi döntésében az Egyezmény által védett jogként kezelte a közérdekű adatokhoz való jogot, de a Nagykamara eddig nem foglalt állást a kérdésben.
Mások is csatlakoztak
A Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügy emiatt nemzetközi szinten is jelentős érdeklődést váltott ki: például harmadik félként beavatkozott az ügybe több külföldi civil szervezet és a brit kormány is.
Az EJEB keddi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges.
