Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erősítette meg az MTI értesüléseit, miszerint sem kötelezettségszegési eljárást, sem más hivatalos vizsgálati eljárást nem indít az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága a központi dohányellátó működésével összefüggésben.
A bizottság arról értesítette a magyar kormányt, hogy bár tiltott állami támogatással kapcsolatos panasz érkezett a testülethez, Magyarország érvei és javaslatai meggyőzőek voltak. A miniszter elmondta, hogy ősszel a kormány néhány pontosítást fog javasolni a jogi szabályozáson annak érdekében, hogy a tiltott állami támogatás gyanúja a jövőben se merülhessen fel a dohányellátó működésével összefüggésben. A bizottság erre figyelemmel döntött úgy, hogy nem szükséges tiltott állami támogatás vizsgálatára irányuló eljárást indítani. A kormány a kapcsolódó antitröszt-vizsgálat tekintetében is pozitív eredményre számít - ennek hivatalos lezárása is rövidesen várható - közölte a miniszter.
Lázár szerint ez a siker jól példázza, hogy a megfelelő stratégiával és kiváló szakmai munkával a magyar kormány még a közismerten kemény ellenfelekkel szemben is, mint amilyen a nemzetközi dohánylobbi, keresztülviheti az akaratát.
A miniszter azt is megemlítette, hogy a kormányzat az ősszel megkezdett szakmai párbeszédet folytatni kívánja a dohánypiaci szereplőkkel annak érdekében, hogy hosszú távú és fenntartható szabályozási politikák születhessenek, többek között a dohánytermékeket sújtó adózás területén.
Miről van szó?
Az MTI emlékeztet, Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága tavaly ősszel kezdett vizsgálódni annak kapcsán, hogy a dohánykiskereskedelmi ellátó működtetésének koncessziós jogát a Tabán Trafik és a BAT dohánycégek konzorciuma szerezte meg.
A versenytársak, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. jelezte, hogy ők nem is tudtak a pályázatról, pedig egy nagyságrenddel többet kínáltak volna a koncesszióért. A cégek ugyanakkor nemcsak azon háborodtak fel, hogy őket kizárták a nagykereskedelemből, hanem azon is, hogy a nyertesek nevetségesen keveset, csak 600 millió forintot fizetnek az államnak a nagykereskedelmi koncesszióért, miközben várhatóan 5-10 milliárd forint hasznot hoz majd nekik a trafikellátás. A koncessziós díj idén még csak 10, jövőre pedig 100 millió forint lesz, utána pedig évente 100 millióval emelkedik az összeg öt éven át.
A konkurens dohánycégek panaszt nyújtottak be Brüsszelben, amire figyelemmel a bizottság álláspontja és javaslatai kifejtésére kérte a magyar kormányt. Miközben zajlottak az egyeztetések, a központi ellátó megkezdte működését, így 2015 november közepe óta már csak e cégtől szerezhetnek be dohányárut a trafikosok Magyarországon.
Mi volt a gyanús?
A dohánytermék-kiskereskedelmet szabályozó 2014-es törvény előírja, hogy csak \"megbízható\" dohánykereskedő kaphatta meg a koncessziót: olyan cég, amely legalább 15 éve dohány-nagykereskedelemmel foglalkozik, soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása, és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre.
Az Eurologus brüsszeli portál korábban arról írt, hogy a kormánynak többek között be kellett bizonyítania az EU-s végrehajtó testület előtt, hogy nem önkényesen határozta meg a megbízhatóság feltételeit, hanem \"nyomós közérdek\", például a közbiztonság védelme vagy a fiatalkorúak védelme vezette erre, azaz a szabályozásnak ki kell állnia a \"belső piaci tesztet\". Ennek alapvető elemei:
- közérdekű célja kell, hogy legyen;
- nem lehet fölöslegesen diszkriminatív;
- be kell bizonyítani, hogy kevésbé korlátozó intézkedéssel nem tudták volna elérni ugyanezt a célt;
- és a célhoz mérten arányos kell, hogy legyen.
