Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Németh Szilárd, a kormánypárt országgyűlési képviselője szombati budapesti sajtótájékoztatóján közölte: dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető Agóra Kft. 1997 októberétől 1998 júliusáig \"nagyon komoly, zsíros\", 80 millió forint összértékű megbízást kapott a paksi atomerőműtől.
A mostani - egyébként 16 éves ügyek - felvetése válasz lehet arra, hogy a DK elnöke tegnap vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett Orbán Viktorral szemben.
A szerződés teljesítésének azonban semmilyen nyoma nincs - folytatta -, így \"nemcsak képmutatásról beszélhetünk, hanem azt is megkérdezhetjük Gyurcsány Ferenctől, hogy talán színlelt szerződést kötött-e\". Szavai szerint \"a korrupció gyanúja eléggé körüllengi ezt a szerződést\". Ennek bizonyítékául egy 1999-es, az erőmű felügyelőbizottsági (fb) ülésen készített dokumentumot említett, amely szerint az fb több dolgot is kifogásolt a szerződésben. Nem találták tisztázottnak, milyen feladatot kell elvégeznie a cégnek, feltűnően magasnak tartották a nyolcmilliós havidíjat, és kifogásolták, hogy nem kértek írásbeli teljesítést - idézett a dokumentumból a politikus, hozzátéve azt is, hogy mindemellett az Agóra Kft. nem szerepelt a - biztonsági okokból szükséges - paksi szerződéses partnerek jegyzékében sem. Egyedül annak van nyoma, hogy a pénzt az utolsó fillérig átutalták a vállalatnak - mondta Németh Szilád.
A Fidesz mindezek alapján választ vár Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöktől, a Demokratikus Koalíció elnökétől arra: elismeri-e, hogy a paksi bővítés ellen az elmúlt hetekben indított \"hadjáratuk\" képmutató és hazug politikai akció volt - mondta a képviselő. Közölte, az is kérdés, hogy ez a 80 millió forint \"a személyes boldogulásukat vagy az MSZP pártpénztárát gazdagította\". A 80 millió forinttal kapcsolatban megjegyezte: abban az időszakban \"ereje teljében volt a Bokros-korszak\", és ez az összeg akkor egy középiskolai tanár százéves fizetése lett volna. Hozzátette azt is, hogy abban az időben nem kaphatott sem gyest, sem gyedet, sem családi pótlékot az a gyermekes család, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladta a 26 200 forintot.
