Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar kormány két hét múlva a parlament elé terjeszti a héten aláírt magyar-orosz atomszerződést - jelentett be Lázár János Miniszterelnökségi államtitkár. A Moszkvában aláírt kétoldalú államközi szerződés értelmében a paksi atomerőmű új 5-ös és 6-os - egyenként 1200 megawattos - blokkjait az orosz állami atomholding, a Roszatom szállíthatja. A projekt értéke 12 milliárd euró - ebből 10 milliárd eurót az oroszok adnának hitelként.
Lázár szerint egy évig tárgyaltak az orosz féllel, a folyamat tavaly augusztusban gyorsult fel, azóta vezeti ezt a titkos kormányzati munkacsoportot Lázár - hangzott el a parlamenti sajtótájékoztatón. A pénzügyi szerződésről jelenleg is tárgyalnak és közeleg a megállapodás időpontja. Az atomszerződés mellett a pénzügyi szerződés is a parlament elé kerül. A hitel ára nem épül be az áram árába, hanem azt a költségvetés fizeti vissza - mondta az államtitkár.
1. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján - összhangban a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat 12. f) pontjával -, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.
2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Indokolás
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerint új
nukleáris létesítmény létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg
meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az
Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.
Az Országgyűlés elvi hozzájárulása csak az előkészítési tevékenység megkezdését jelenti. A beruházás előkészítéséhez minimum 5 év, a megvalósításához a műszaki tervezést követően minimum 6 év, az új erőműegység létesítéséhez összesen tehát legalább 11 év szükséges. (...)
Ez nem egy üzleti projekt, hanem két állam szerződése. Ráadásul nem új szerződésről van szó, hanem az ötven évvel ezelőtti szerződés megújításáról - vélekedett az államtitkár. Az orosz-magyar együttműködés sikeres, nincs értelme megváltoztatni. A tervek szerint 2037-ben lejár a 1980-as évek óta termelő blokkok életciklusa, ezeket váltaná ki az új 5-ös és 6-os blokk - ezért érdemes inkább megújításról beszélni az államtitkár szerint. A legolcsóbb áram jelenleg Paksról jön, ez a jövőben is így lesz. Amennyiben megépülnek az új blokkok - akkor is importra szorul az ország. Lázár szerint az olcsó áram kulcs az \"erőmű megújítása\".
A költségek túllépése esetén a költségeket a felek 80-20 százalékos arányba fedezik - mondta Lázár. Szavaiból így az derül ki, hogy a többletköltségekkel nő az oroszok által biztosított finanszírozás - vagyis végül is a magyar állam költsége.
Lázár szerint Brüsszelbe megküldték szerződés tervezetet az Energetikai Főigazgatóságnak, ahol végigtárgyalták a szerződést. Ekkor tájékoztatták az EU-biztost is. Szavai szerint Brüsszel semmilyen kifogást nem támasztott a kétoldalú megállapodáshoz. Az EU arról tájékoztatta a magyar kormány, hogy nem emel kifogást az Euroatom szerződés értelmében - tette hozzá Lázár. Ezzel szemben szerdán Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője közölte: \"a megállapodás közbeszerzési vonatkozásait hamarosan megvizsgálják a szakértők, de egyelőre nem tudunk véleményt mondani arról, hogy összhangban vannak-e ezek a rendelkezések az uniós szabályokkal\". Berger emellett azt is kiemelte: a közbeszerzésre vonatkozó EU-szabályok betartása minden érintett félnek érdeke. Egyes állításokkal szemben a bizottság sosem nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóságok hagyják el vagy tartsák meg a pályáztatást - fogalmazott Oettinger energiaügyi biztos szóvivője. Vagyis Brüsszelnek nem az Euroatom szerződés alapján lehetnek kifogásai.
Az államtitkár szavai szerint a 10 milliárd euró államközi hitelből érkezik, az orosz állam a piaci kamatnál kedvezőbb konstrukciót ígér. Az elmúlt negyven esztendő legjobb üzlete készül - tette hozzá. Lázár szavaiból így az derül ki, hogy az államadósság mértéke a GDP mintegy 10 százalékával ugrik meg - vagyis bruttó hazai termék 90 százalékára emelkedik. Az államtitkár szerint ezzel a hitellel és beruházással a magyar gazdaság versenyképesebbé válik.
