Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén júniusban a fogyasztói árak 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az alacsony éves árnövekedés fő oka a háztartási energia árak jelentős mérséklése. A tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés történt, mialatt a szeszes italok, dohányáruk, az élelmiszerek és a szolgáltatások drágultak egy év alatt - adta hírül a KSH. A havi és az éves adat egyaránt megegyezik a Napi Gazdaság piaci konszenzusával.
A negyvenéves inflációs mélypont idén áprilisban jött el 1,7 százalékkal, majd májusban 1,8 százalék következett, a júniusi adattal együtt 2013 első félévében 2,3 százalékkal nőttek csupán az árak - összehasonlításképpen az adóváltozásokkal és egyéb intézkedésekkel igencsak terhelt tavalyi első hat hónapban 5,6 százalékkkal szaladt meg az árindex.
Az idényáras élelmiszerek sokat drágultak
Egy hónap alatt - azaz 2013. májushoz viszonyítva - a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, főleg az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 4,5 százalékos áremelkedése következményeként. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek árszintje 0,4 százalékkal csökkent.
| Megnevezés | Egyhavi | Éves |
| Fogyasztói árak | 0,2 | 1,9 |
| Harmonizált fogyasztói árak | 0,2 | 2,0 |
| Maginfláció (szezonálisan kiigazított) | 0,2 | 3,0 |
| Nyugdíjas fogyasztói árak | 0,2 | 1,8 |
| Forrás: KSH |
Árcsökkenés volt a tojás (-2,7 százalék), az étolaj (-2,0 százalék), a cukor (-1,8 százalék), valamint a párizsi és kolbász (-1,2 százalék) esetében. A hónapban legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak (+0,5 százalék), ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. Átlag felett (+0,4 százalék) nőtt az egyéb cikkek ára is (ide tartoznak a lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagok 0,8 százalékkal drágultak. Kisebb mértékben csökkent a szeszes italok, dohányáruk (-0,2 százalék), a ruházkodási cikkek (-0,2 százalék), a háztartási energia (-0,2 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek (-0,1 százalék) ára.
Olcsóbb lett a tojás és a cukor - meg a rezsi
Az utóbbi egy évben - azaz 2012. júniushoz viszonyítva - az élelmiszerek az átlagosnál jobban, 4,1 százalékkal drágultak. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (+21,3 százalék) és a liszt (+12,7 százalék), valamint a száraztészta (+4,5 százalék), a sertéshús (+4,5 százalék) és a baromfihús (+3,9 százalék) ára is nőtt. Árcsökkenést mértek a tojásnál (-11,7 százalék) és a cukornál (-4,9 százalék). Az átlagosnál nagyobb mértékben (+8,8 százalék) emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatásoknál szintén átlag feletti volt az árnövekedés (+4,0 százalék), ezen belül a szemétszállítás 7,6, a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok 2,8 százalékkal kerültek kevesebbe. A háztartási energiánál komoly árcsökkenés (-8,7 százalék) volt, ezen belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent júniushoz képest - azaz erőteljesen hat a kormányzati rezsicsökkentési vasakarat.
Alacsony maradhat a drágulás
Az idei egész évre 2,3 százalékos a prognoszták által megadott átlagos mutató, de mint azt többen is jelezték, ebbe a legújabb körös őszi rezsicsökkentés hatásait még nem számolták bele, vagyis valószínűleg ennél is alacsonyabb lesz az átlag.
Egyelőre igencsak optimista az MNB monetáris tanácsa (MT) hozzáállása is. A júniusi kamatdöntésnél - a szerdán publikált jegyzőkönyv szerint - a \"nemzetközi helyzet fokozódásának\" hangsúlyozása mellett egyöntetűen úgy vélték, hogy belföldön nincs érdemi inflációs veszély, a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos cél elérésével. Rövidtávon az inflációt döntően a szabályozott árak és a nyersanyagárak csökkenése mérsékli, míg az inflációs alapfolyamatok alakulása továbbra is tükrözi a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását. Hosszabb távon majd fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelő kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban. A kapacitások alacsony kihasználtsága mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet. A vállalati jövedelmezőség helyreállítása, a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve historikusan alacsony bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását, mely hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját erősebben horgonyozza a jegybank inflációs célja - vélik a döntéshozók.
