Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatóján Kornai János úgy vélte: \"szó sincs arról, hogy a magyar gazdaság bármikor is elért volna abba a sokat mondott neoliberális állapotba.\" \"Az állam mindig is beleszólt a gazdaság működésébe, de egyre uralkodóbbá vált a decentralizáció\" - emelte ki.
Az ismert közgazdász elmondta: az elmúlt néhány év fejleményei ugyanakkor nagyon aktuálissá teszik a könyvben szereplő tanulmányokat. Kornai János szerint érdemes elgondolkozni azokon az érveken, amelyeket a könyv hoz fel a gazdasági centralizáció ellen. Ezek között említette a bizonytalanságot, az információtorzítást és a központosítás öngerjesztő jellegét.
A szerző kifejtette: \"még a legjobban megtervezett\", sztálinista tervgazdálkodás esetén is bizonytalan a jövő. Ez a problematika jelentkezik akkor is, ha \"rá akarják oktrojálni a felsőoktatásra\", hogy kapacitásait annak mentén alakítsa ki, miként látják most a munkaerőpiac 5-10 éves időtávon való alakulását - tette hozzá.
Az információtorzítás problematikájáról kijelentette: minél inkább centralizált egy rendszer, annál inkább érdekelt az alsóbb szint, hogy torzítsa jelentéseit a felső szintnek. Mint mondta, ha felülről osztják az erőforrást, akkor az alsó szint azt mondja, hogy kevés erőforrás kell neki, hiszen azt akarja, hogy csak induljon el a program és úgy gondolja, a hiányzó erőforrást majd később pótolják.
Kornai János szerint ha elkezdődik egy központosítási folyamat, akkor az öngerjesztővé válik. \"Ezt hívták korábban tervfinomításnak\" - fogalmazott a neves közgazdász.
Hangsúlyozta: az a fajta hibridállam, amelyben egymás mellett él egy igen aktív állam és nem állami szervezetek, azaz a piaci, illetve bürokratikus koordináció, az a világon sehol sem súrlódásmentes. \"Egy élő vitában vagyunk\" - fogalmazott.
Az egyik tanulmányt idézve jelezte: a bürokratikus koordináció és az állami tulajdon között, illetve a magántulajdon és a piaci mechanizmus között is van egy-egy affinitás.
A jelenlegi magyar gazdasági rendről szólva elmondta: az egy speciálisan magyar jelenség, hogy \"rükvercet végrehajtva piaci szocializmus\" jött létre.
\"Amikor előrementünk a centralizációból a decentralizáció felé, akkor természetes volt, hogy megjelentek a szocializmus jelenségei és az erről szóló viták\". Most a visszaúttal jelennek meg ezek a viták - tette hozzá.
Újra megjelenik és terjed az állami árszabályozás - mondta, hangsúlyozva, hogy a piac lelke a szabad ár. A hasonló jelenségek közé sorolta a \"bérkommandót\", illetve annak központi eldöntését, hogy \"mennyi a rendes profit, és mennyi az extra- vagy luxusprofit\". Ezt valaki eldönti egy irodában, hogy mennyi az a szint, ami felett a profit már nem rendes - tette hozzá.
Ezek piacidegen jelenségek, de állandóan lehetett velük találkozni, már akkor a decentralizáció folyamata zajlott - mondta Kornai János.
