Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Széll Kálmán terv hatására húsz éves távlatban a gyógyszerkassza reálértéke 50 százalékkal csökkent, 2013-ban a támogatás mértéke a GDP 0,7 százalékára zsugorodik, ez az OEP-támogatás még a gyártói befizetések korrekciója nélkül is alapcsony az OECD-országokhoz viszonyítva - emelte ki Kaló. Már 2009-ben is csak Lengyelországot és Észtországot előztük meg Európában az egy főre jutó gyógyszerközkiadásban - tette hozzá egy 2009-es OECD tanulmányra hivatkozva.
A gyógyszeripari nemzetgazdaságban betöltött szerepét felmérő Századvég-kutatás eredményeiről szólva Várkonyi Gáspár operatív igazgató elmondta: a vizsgált vállalatok közvetlenül és a tovagyűrűző hatások révén együttesen 1063,0 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő 2010-ben, ami a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,7 százalékának felelt meg. A multiplikatív hatásokat is figyelembe véve a vállalatok által előállított 100 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 73 forintnyi hozzáadott érték létrejöttét támogatja - azaz 614,9 milliárd forintra további 448,1 milliárd forint jutott.
A gyógyszeripari vállalatok 2010-ben 14,4 ezer alkalmazottat foglalkoztattak, ám a multiplikatív hatások miatt körülbelül 43,4 ezer (+202 százalék) munkahely fenntartásában játszottak szerepet. A cégek magyarországi tevékenységük révén összességében 110,2 milliárd forinttal gyarapították 2010-ben a költségvetés bevételeit. A hozzáadott értékhez viszonyított adóterhelésük 18,6 százalék volt 2010-ben.
Az elemzésből kiderült, a vizsgált cégek a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosát, bruttó kibocsátásuk 4,5 százalékát költötték kutatás-fejlesztésre, 2010-ben a K+F tevékenységhez kapcsolódó ráfordítások megközelítették a 70 milliárd forintot.
