Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a gazdasági-pénzügyi folyamatok az MNB által várt alappálya szerint valósulnak meg, akkor a következő negyedévekben változatlanul marad a december végén 7 százalékra emelt ráta - derül ki a jegybank csütörtökön közzétett negyedéves inflációs jelentéséből. Ha bekövetkezik a kockázati megítélés tartós javulása - amennyiben az infláció is az előrejelzettel összhangban alakul -, akkor az irányadó ráta az előrejelzési horizont második felében fokozatosan csökkenhet. Bár ezt így nem fogalmazza meg a jelentés, e szerint a monetáris lazítás akár jövőre is átcsúszhat. (A jelentés az MNB szakértői stábjának az elemzése, amelyet a jegybanki alapkamat mértékét meghatározó monetáris tanács megvitat, azonban nem feltétlen kell ezzel egyetértenie.)
Akár jövőre sem számíthatunk kamatvágásra
Az EU/IMF-megállapodás gyors megkötése előre tudná hozni a kamatvágást. Ekkor ugyanis az állam finanszírozási kockázatai lényegesen mérséklődnének, a hazai pénz- és tőkepiaci eszközök megítélése pedig javulna - írják a jegybanki elemzők. Mindez a gazdasági növekedést támogathatja, és az erősödő árfolyamon keresztül az inflációt is fékezheti. Ilyen körülmények között a jegybanki irányadó ráta fokozatos csökkentésére már idén sor kerülhet.
A jegybanki stáb azonban számol olyan forgatókönyvvel is, amikor a monetáris kondíciók enyhítése akár jövőre is elmarad. Ebben az esetben nem csökkennének a kockázati felárak, vagy éppen - a geopolitikai kockázatok realizálódása következtében - a jelenlegi magas olajárak fennmaradnak. (A monetáris tanács például nem számít tartós olajárcsökkenésre.)
Egyszeri hatások voltak csak a jó GDP-adat mögött
Mindeközben a gazdaság lehetőségei igen mérsékeltek maradnak. Mint ahogy a keddi kamatdöntést követően Simor András MNB-elnök már jelezte, a negyedik negyedéves kedvező GDP-adat csak átmeneti hatások következtében lett jobb a vártnál. Az akkori 1,4 százalékos növekedés mögött a mezőgazdaság már ismert 20 százalék fölötti dinamikája mellett állami infrastrukturális projektek álltak.
Ami a termelési oldalt illeti, az MNB szerint a gazdaság potenciális növekedési üteme érdemben elmarad a válság előtti évek ütemétől, a kibocsátási rés pedig idén és jövőre egyaránt negatív marad. A felhasználási oldalon a korábbi jegybanki prognózishoz képest átrendeződés történt: a belső kereslet kilátásai jóval borúsabbá váltak.
| 2011 | 2012 | 2013 | |
| (százalék) |
tény | előrejelzés | előrejelzés |
| Külső kereslet (GDP alapon) | 2,8 | (0,9) 0,9 | (1,9) 1,8 |
| Háztartások fogyasztási kiadása | 0,0 | (-0,7) -0,9 | (0,2) 0,2 |
| Kormányzat végső fogyasztása | 0,4 | (-2,9) -3,6 | (-1,2) -0,6 |
| Állóeszköz-felhalmozás | -5,4 | (-1,4) -1,4 | (1,9) 1,8 |
| Belföldi felhasználás | -0,5 | (-1,3) -1,5 | (0,2) 0,3 |
| Export | 8,4 | (6,3) 5,8 | (9,2) 8,7 |
| Import | 6,3 | (5,5) 4,6 | (8,6) 8,2 |
| GDP | 1,7 | (0,1) 0,1 | (1,6) 1,5 |
| Forrás: MNB márciusi inflációs jelentése |
A tavalyi év a külső piaci lehetőségek mérsékelt dinamikája mellett zajlott. A német feldolgozóipar teljesítménye és a gyengébb árfolyam még így is támogatta a hazai kivitelt, azonban az európai bankrendszer - a jegybanki támogató intézkedések ellenére - még mindig jelentős alkalmazkodás előtt áll. A belső felhasználás viszont enyhén borúsabb képet mutat. A reáljövedelmek várhatóan csökkennek, a bizonytalan kilátások miatt pedig a vállalatok elhalasztják a beruházásaikat.
A következő években sem pörög fel a hitelezés
A hazai keresletet a hitelpiac is fékezi. A hitelkereslet is gyenge ugyan, de a hitelkínálat továbbra is masszív korlátot jelent. A vállalati szegmensben a hitelezési aktivitás tovább mérséklődött, míg a nem árjellegű feltételek továbbra is szigorúak. A háztartásoknál a végtörlesztés hatására ugyan átmenetileg élénkült a hitelkereslet, azonban a nyomott ingatlanpiaci környezet miatt ez tovább korrigálódhat.
A hitelkínálat ilyen mértékű olvadása mellett számos tényező megjelenik. Az európai bankrendszer finanszírozási problémái nehezítik és drágítják a hazai bankok forrásait. A külföldi anyabankok pedig folyamatosan vonták ki forrásaikat leányaiktól. A következő években a jegybank továbbra is magas hitelkamatokkal, hitelkínálati korlátokkal és alacsony hitelezési hajlandósággal számol. Az MNB által bevezetett likviditásbővítő eszközök csak részben képesek ezt ellensúlyozni.
A GDP 3 százalékával egyenértékű az idei megszorítás
A magyar gazdaság finanszírozási képessége a jegybank előrejelzési horizontján magas marad. Az autóipari beruházások következtében növekvő export és az EU-transzferek támogatóan hatnak. A háztartások pénzügyi megtakarítása ugyan fokozatosan csökken, azonban még jövőre így is magas maradhat. Az államháztartás finanszírozása pedig a megszorítások miatt csökken.
| 2011 | 2012 | 2013 | |
| (százalék) | tény | előrejelzés | előrejelzés |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege | 1,6 | (3,8) 3,1 | (4,5) 3,7 |
| Külső finanszírozási képesség | 3,6 | (6,4) 5,7 | (7,8) 7,0 |
| Forrás: MNB márciusi inflációs jelentése |
Míg ugyan 2011-ben a jövedelemadók kiengedése következtében jelentős mértékű lazítás történt, a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, valamint a költségvetést megalapozó intézkedéssorozat révén mintegy három százalékpontos kiigazításra kerül idén sor. Jövőre az eddig megismert intézkedések alapján nem várható további lényeges keresletszűkítés.
| 2011 | 2012 | 2013 | |
| (GDP-arányosan, százalék) | tény | előrejelzés | előrejelzés |
| ESA-egyenleg | 4,2 | (-3,7) -4,0 | (-3,9) -4,3 |
| ESA-egyenleg (központi szabad tartalékok törlésével) | 4,2 | (-2,8) -3,1 | (-3,0) -3,4 |
| Forrás: MNB márciusi inflációs jelentése; Az adatok a már elfogadott kormányzati bejelentésekkel számolnak |
A kormányzati intézkedések féken tartják a nominális béreket
A kormány munkaerő-piaci lépései a potenciális munkavállalók jelentős tartalékseregét hozta létre, miközben a versenyszféra munkakereslete érdemben nem változott, jelentősebb munkaerő-keresletet egyedül a közmunkaprogramok támaszthatnak. Így marad a \"laza munkaerő-piaci környezet\", amely korlátozza a nominális bérek emelkedését. Az év elején ugyan adminisztratív béremelésekre kerül sor, 2013-ra azonban ismét visszafogottá válik az ütem.
| 2011 | 2012 | 2013 | |
| (százalék) | tény | előrejelzés | előrejelzés |
| Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset | 5,0 | (3,6) 3,1 | (2,9) 3,1 |
| Nemzetgazdasági foglalkoztatottság | 0,8 | (2,9) 1,8 | (0,2) 0,7 |
| Versenyszféra bruttó átlagkereset | 5,3 | (7,1) 6,5 | (3,8) 4,1 |
| Versenyszféra foglalkoztatottság | 1,4 | (-0,2) -0,1 | (0,3) 0,5 |
| Lakossági reáljövedelem | 1,6 | (-1,2) -2,2 | (-0,1) -0,1 |
| Forrás: MNB márciusi inflációs jelentése |
A gyenge belső kereslettel párosulva ugyan ez önmagában nem engedne teret az áremelkedéseknek sem. Mégis jóval magasabb szintre ugrott az inflációs pálya, mivel a költségsokkok mérete és begyűrűzésének a mértéke is nagyobb lett a várakozásoknál. A január-februári inflációs számok a jegybankot és az elemzőket egyaránt meglepték, így a változtatás nagy meglepetést nem okozhatott. Jövőre azonban az indirektadó-emelések és a költségsokkok kifuthatnak, így ismét a gyenge keresleti környezet válhat meghatározóvá. A jegybanki előrejelzés szerint a 3 százalékban megjelölt infláció cél 2013 első felében válik elérhetővé.
| 2011 | 2012 | 2013 | |
| (éves átlag, százalék) | tény | előrejelzés | előrejelzés |
| Maginfláció | 2,7 | (4,6) 5,3 | (2,4) 2,9 |
| Indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció | 2,5 | (2,7) 3,0 | (2,1) 2,7 |
| Fogyasztóiár-index | 3,9 | (5,0) 5,6 | (2,6) 3,0 |
| Forrás: MNB márciusi inflációs jelentése |
Rövid távon maradhat a historikusan magas kockázati felár
A hazai pénz- és tőkepiaci eszközök elmúlt negyedévben tapasztalt jelentős ingadozásait nemzetközi és országspecifikus hírek egyaránt mérsékelték. Az európai adósságválsággal kapcsolatos fejlemények, valamint az Európai Központi Bank likviditásbővítő lépései enyhítették a befektetők kockázatkerülési hangulatát. A magyar kormánynak az EU és az IMF irányába tett, tárgyalások kezdetét előrehozó lépései is jó üzenetet küldtek a piacnak.
A jegybank azonban rövid távon továbbra is historikusan magas kockázati felárral számol, amely fokozatosan csökkenhet. Mindezen gyorsíthat a mielőbbi megállapodás a nemzetközi szervezetekkel, valamint a globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése is.
