Ujjal mutogat Magyarországra az IMF

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az eurózónán belüli hozamok egy átmeneti konvergenciát követően az év közepétől ismét távolodni kezdtek egymástól, és ez a valutaövezeten kívüli országok közül Horvátországban és Magyarországban tükröződött vissza a legnagyobb mértékben. Az itt elvárt hozamszintek ugyanis az olaszokéval és a spanyolokéval vetekedtek, akik a mostani adósságválság két fő érintetjének számítanak - áll a jelentésben.

Az ok, a büdzsé sérülékenységében, valamint a helyi devizák svájci frankhoz viszonyított gyengülésében található. Utóbbi jelentős terhet jelent a háztartásokra, és ezen keresztül nagy stabilitási kockázatokat helyez a bankszektorra. (Mindez a felsorolt két országon túl Lengyelországot is nagy mértékben érinti).

Magyarországot az államadósság nagysága miatt is előveszi az elemzés, majd kiemeli, hogy a régión belül a finanszírozásban (Albániával együtt) itt van a legnagyobb aránya a rövid lejáratú állampapíroknak. A GDP 10 százalékával megegyező összegnek ráadásul igen nagy hányada külföldi devizában denominált, ami tovább növeli a sérülékenységét az országnak.

A jelenlegi deficitszintet azonban nem tartja a tanulmány kirívónak. Az IMF jövőre a GDP 3,6 százalékára teszi a hiányt, amely ha magas is, még mindig kezelhetőbb, mint a régió sok más büdzséje (Itt Horvátország, Koszovó, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szerbia került felsorolásra).

A tanulmány a fiskális szabályok értékelése kapcsán Magyarországra is kitér, és nem a hagyományos bírálatát adja az országnak. Miután az IMF elemzői vázoják, hogy milyen előnyei vannak a fiskális, ezen belül pedig a kiadási szabályoknak, több olyan tényezőt helyeznek mellé, amely árnyalja a képet.

Múltbeli tapasztalatok például azt mutatják, hogy csak akkor működnek, ha van politikai akarat az intézkedések mögött, enélkül ugyanis a végeredmény csak kreatív könyveléshez és büdzsén kívüli tételekhez vezet. Ugyanakkor önmagában a kiadás szabályozása nem mindig jelent jó megoldást a költségvetés konszolidációjára. Ilyen helyzet amikor a GDP növekedése a potenciális alatt van, de ha a hiány már eleve magas szinten van, akkor kifejezetten megnehezíti a fiskális konszolidációt.

A kirívó hiányra példaként Magyarország 2004-es 6,4 százalékos GDP-arányos deficitjét említi a tanulmány. Egy szimuláció alapján az elemzők szerint a fiskális szabályok követése Magyarországon még nagyobb hiányhoz vezetett volna, mint azt megelőzően volt!

A külpiaci folyamatokra való ráutaltság a belső gazdasági folyamatokban is megjelenik. A külső konjunktúra lassulása és borúsabbá válása a bizalmi indexként használt mutatókban is gyorsan lecsapódott. A feldolgozóipari MPI (beszerzési index) a feltörekvő piaci országoknál Magyarország és Lengyelország esetében is csökkent, míg az ipari termelés a régión belül a magyar gazdaságon túl Romániában és Bulgáriában mutatott számottevő gyengülést.