Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági napilap keddi számában megjelent írás szerint a legtöbb megyei feladat az államhoz kerülne, így az ott képződő hiány nem a már amúgy is szakadék szélén egyensúlyozó megyéket terhelné tovább. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy annak a feladatnak a szakmai irányítását, amelyet most a megye lát el, a helyi kormányhivatal végezné, dolgozói fizetését pedig az állam biztosítaná, a normatívákat nem utalnák át a megyéknek.
Az nyitott kérdés, hogy mi legyen a megyei tulajdonú intézmények sorsa. A csődveszély elől menekülve több megye is a bezárás, eladás vagy összevonás mellett döntött, mások megpróbálják menteni a kulturális, oktatási, szociális intézményeket. A Világgazdaság szerint erről néhány héten belül tárgyalhatnak kormányzati szinten. Az is csak később fog eldőlni, hogy a megyei jogú városoknak milyen szerep jusson az új megyei rendszerben.
A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a Fideszben már megszületett a politikai döntés a megyék jövőjéről. Ezek szerint a jelenlegi egészségügyi, szociális és oktatási intézményfenntartói hatáskör elkerül a megyéktől, amelyek ehelyett a területfejlesztéssel foglalkozhatnak. A régiós területfejlesztési tanácsok szerepét így a megyei önkormányzatok veszik át.
A Belügyminisztérium koncepciója szerint a jövőben a megyei jogú városok lakosait is be kell vonni a megyei közgyűlések életébe, hiszen azok az elképzelések alapján az őket érintő fejlesztési ügyekben is döntenek majd. E városok lakói eddig nem szavazhattak a megyei közgyűlések tagjairól - olvasható a napilapban.
