Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Morgan Stanley bankcsoport citybeli befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai három lehetséges beszűrődési csatornát azonosítottak átfogó elemzésükben.
Az első az euróövezeti növekedés lassulása, amely lassíthatja a keletiek növekedését is, különösen azokban az országokban - Magyarországon, Csehországban és Romániában -, amelyekben nincs erőteljes hazai kereslet.
A második csatorna a nyugati bankok közép-kelet-európai kitettsége, amely jelentős, és jóval meghaladja a görög bankok délkelet-európai kitettségét. Ha a nyugat-európai bankok visszavonulnak, az a hitelkiáramlás már most is szerény ütemű növekedését tovább gyengítheti.
Végül a \"magától értetődő\" járványveszély a pénzpiacokról fenyeget: az euró és a térségi fizetőeszközök közötti kockázatfedezeti keresztdevizás báziscsere-ügyletek felárai máris szélesednek.
Ezek a bankok \"nagy játékosok\" a keleti országokban - a térségi bankrendszereknek hozzávetőleg a 80 százalékát birtokolják -, és az euróövezeti szuverén adósokkal szembeni kitettségük miatt felmerült aggodalmak könnyedén elvezethetnek a közép-kelet-európai leányvállalataik iránti elkötelezettségükkel kapcsolatos aggodalmak kialakulásához - áll a Morgan Stanley helyzetértékelésében. Mindazonáltal biztató, hogy a nyugat-európai bankok kitartottak közép-kelet-európai érdekeltségeik mellett 2008-2009-ben, a pénzügyi válság mélypontján, és a térségben végül is erősségnek, nem pedig gyengeségnek bizonyult, ha egy adott ország bankrendszerében a külföldi banki tulajdon dominált.
A Morgan Stanley elemzői szerint mindez azonban \"nem ok az elbizakodottságra\". A 2008-2009-es válság idején a gyenge közép-kelet-európai pénzügyi alapmutatók - a küladósság és a folyómérleg-hiányok - adtak okot aggodalomra, most azonban - jóllehet ezek az alapmutatók ma már sokkal jobban festenek - a fő aggodalomforrást az euróövezeti szuverén adósok általános egészségi állapota jelenti, ami potenciálisan sokkal súlyosabb ügy - fogalmaznak a szakértők.
A ház az általános járványkockázattal kapcsolatos fejtegetésében kiemeli, hogy a közép-kelet-európai országok költségvetési alapmutatói \"nagyságrendekkel jobbak\", mint \"szinte bárhol az euróövezetben\". Még Magyarországnak is - ahol pedig a legmagasabb a közép-kelet-európai térségen belül a hazai össztermékhez mért adósságráta - egyensúlyos elsődleges mérlege van, amivel \"kevés ország dicsekedhet\".
A térségnek azonban jelentős rövid lejáratú külső kötelezettségei vannak, amelyeket rendszeres időközönként meg kell újítani. Ha a központi euróövezeti piacokat stressz sújtja, és általános kockázatkerülés alakul ki, az korlátozott tőkehozzáféréshez és finanszírozási aggodalmakhoz vezethet a közép-kelet-európai térségben. Ezek a tényezők tették szükségessé az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalását 2008-2009-ben - áll a Morgan Stanley elemzésében.
A ház londoni szakértői szerint ha a \"járványpszichózis eléri Közép-Kelet-Európát\", a 2008-ban történtekből levonható tanulság az, hogy a piac az adott témára, és \"képtelen a különbségtételre\". Így fordulhatott elő például, hogy 2008 végén a cseh piacok is zuhantak, jóllehet a cseh háztartásoknak nem is voltak devizaalapú adósságaik, alacsony volt az államadósság és a folyómérleg-hiány, a cseh bankrendszer pedig szilárdan állt a lábán.
A piacok lényegében képtelenek voltak megkülönböztetni a \"jó\" és a \"rossz\" közép-kelet-európai adósokat, és egyszerűen a közelség a nyomás alatt lévő országokhoz - Magyarországhoz és Romániához - elégséges volt annak a következtetésnek a levonásához a piacon, hogy \"Csehország is csak egyike a közép-kelet-európai országoknak, és mint ilyen, semmiben nem különbözik a többitől\" - áll a Morgan Stanley londoni részlegének átfogó járványkockázati elemzésében.
