Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Májusban nyolc kelet- és közép-európai országból csak mintegy tízezer munkavállaló pályázott németországi álláshelyekre, és ez csupán 4500-zal több, mint egy éve, amikor Németország még zárva tartotta kapuit - közölte a nürnbergi munkaerő-piaci és foglalkozáskutató intézet IAB, a német bevándorlási hivatal adatai alapján.
Ez igen alacsony szám, és jelenleg nem úgy néz ki, hogy az érkező kelet-európaiak megoldanák a német szakemberhiányt - állapítja meg sajnálkozva az IAB bevándorlási szakértője, aki szerint ha ez az ütem marad, és a következő hónapokban sem nő a Németországban dolgozni akarók száma, akkor az idén csupán 80-100 ezer új munkaerővel lehet számolni az országban.
Németország - Ausztriával együtt - május elsejei hatállyal, a régi tagállamok közül utolsóként szüntette meg a hét éven keresztül érvényes korlátozásokat, és nyitotta meg munkaerő-piacát a 2004-ben csatlakozott uniós országok munkavállalói előtt.
A krónikus szakemberhiány megszüntetésére Németországnak a következő években kétmillió képzett bevándorlóra lenne szüksége - mondta a német munkaügyi hivatal vezetője a Die Welt német konzervatív napilapban májusban. Frank-Jürgen Weise szerint 2025-ig 6-7 millió fős pótlólagos szakemberigény alakul ki, amelyet a hazai munkaerő \"talán fele részben\" lesz képes betölteni. Emellett a német cégek oda telepítik majd tevékenységeiket, ahol szakembereket találnak, de racionalizálásra is kényszerülnek, hogy kevesebb képzett dolgozóra legyen szükségük. Ezzel együtt is több mint kétmillió képzett munkaerőre lenne még igény, akiknek külföldről kellene érkezniük ahhoz, hogy a német gazdaság megfelelő növekedése fenntartható legyen - véli Weise.
