BUX 142467.45 -0,1 %
OTP 45800 -1,34 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Magyarázkodik az NGM: mégsem 3 hónapig jár majd a segély

Mégsem csökken három hónapra az álláskeresési járadék maximális folyósítási időtartama - a Pintér Sándor belügyminiszter által pénteken benyújtott törvénymódosító javaslat szerint a folyósítás felső határa az eddigi 270 napról 180 napra csökken. Ennek kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium szükségesnek látta közleményben nyomatékosítani: \"nem puhult fel a Széll Kálmán terv\".

2011. június 14. kedd, 17:55

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az a törvényjavaslat, amely szerint hat hónapban maximalizálná a kormány az álláskeresési járadékot, maximálisan megfelel a Széll Kálmán tervben elvárt megtakarításnak és teljesíti azt az elvárást is, hogy az álláskeresési járadék időtartama átlagosan 3 hónap alá csökkenjen - áll a tárca közleményében.

Ennek az NGM szerint nem mond ellent - sem költségvetési oldalról, sem az ellátás paraméterei szempontjából - az, hogy azok, akik hosszú ideig, legalább öt évig folyamatosan legálisan dolgoztak, hosszabb ellátási időre legyenek jogosultak, mint azok, akik adott esetben mindössze néhány hónap foglalkoztatás után veszítik el az állásukat. \"A javaslat ezáltal összességében a munka becsületének visszaállítását, a legális munkavégzésre ösztönzést is szolgálja\" - hangsúlyozza a közlemény.

A minisztérium azt követően adta ki a tájékoztatót, hogy Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó módosító indítványát, amely az álláskeresési járadék folyósítását 180 napban maximálná. A kormány eredeti terve szerint a jelenlegi 270-ről 90 napra csökkentették volna a folyósítás maximális hosszát.

A belügyminiszter javaslata szerint az álláskeresési járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz. Az indoklás szerint ennek a megoldásnak az az előnye, hogy jobban igazodik az álláskeresési ellátó rendszer eredeti céljához, miszerint a munkahelyüket önhibájukon kívül elvesztett munkavállalók számára biztosít ellátást addig, amíg munkát nem találnak.

Miután a munkavállaló munkaerő-piaci járulékot fizet, ezért jobban különbséget tesz a munkavállalók között abból a szempontból, hogy mennyi jogosultsági idővel rendelkeznek. A minimális jogosultsági idő mértékének felemelése pedig ösztönöz arra, hogy az álláskereső maga is részt vegyen a munkahelykeresésben - olvasható a javaslat indoklásában.

Pintér Sándor módosító javaslata szerint részben megszűnik az álláskeresési segély is, így a jövőben csak azok lesznek jogosultak ilyen ellátásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.

A komplex törvénymódosító javaslatcsomag a közfoglalkoztatást érintő valamennyi kérdést szabályozza, és kimondja, megvonható a foglalkoztatást helyettesítő támogatás azoktól, akik a felajánlott közfoglalkoztatást nem fogadják el, illetve a szociális segély is megvonható lesz megfelelő időtartamú biztosítási jogviszony hiánya esetén. A javaslat szabályozza a szociális ellátások együttes maximális összegét is.

A KSH szerint
A KSH szerint február és április között némileg nőtt a foglalkoztatottak, és csökkent a munkanélküliek száma: előbbi 26 ezerrel volt több, utóbbi pedig 15 ezerrel volt kevesebb az egy évvel korábbi értéknél. A15-64 éves korosztályban 55 százalékos volt foglalkoztatási ráta, ami az előző év azonos időszakit 0,3 százalékponttal ha­lad­ta meg. A mun­kanélküliségi ráta 11,4 százalék volt, az előző év azonos időszakinál 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb.
A munkanélküliek 49,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos idő­tartama 18,5 hónap, 1,6 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.
Economx
Economx
MTI-Eco
MTI-Eco

Ez is érdekelhet