Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyik vezető citybeli adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szerdai adatai szerint a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja az aznapi londoni kereskedésben 305 bázispont volt a 311,7 bázispontos előző záró után.
Egy hónapja, január első hetében még 400 bázisponthoz közeli magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon.
A CMA szakelemzői az MTI-nek szerdán Londonban elmondták, hogy a magyar CDS-díjszabás legutóbb tavaly november közepén volt a mostanihoz hasonló alacsony szinten.
A szerdára kialakult árazás azt jelenti, hogy minden 10 millió euró adósságra csaknem 100 ezer euróval olcsóbbak a magyar államadósság-törlesztés leállási kockázatára köthető piaci biztosítási kontraktusok, mint egy hónapja.
Ütemesen javulnak az adósság- és költségvetési gondokkal küszködő perifériális euróövezeti tagállamok törlesztéskockázat-biztosítási árazásai is, elsősorban a piacon biztatónak tartott új feldolgozóipari teljesítményadatok hatására.
A leggyengébb lábakon álló Görögország CDS-árazása, amely egy hónapja jóval ezer bázispont - tízmillió euró adósságonként egymillió euró - felett járt, szerdán 797 bázispont körül mozgott Londonban, vagyis a görög törlesztéskockázati biztosítási ügyletek az egységnyi adósságmennyiségre jelenleg több mint 200 ezer euróval olcsóbbak az egy hónappal korábbinál.
A CMA számítási modellje szerint a jelenlegi görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 49 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint szuverén adós nem fizetővé válását ötévi távlatban. A CDS-piaci szereplők hosszú hetek óta most először áraznak kisebb esélyt a görög államadósság-törlesztés leállására, mint arra, hogy ez be fog következni.
A valószínűségi modell Magyarország esetében ugyanerre - szintén ötéves időtávlatra szóló, halmozódó kockázati számítási módszerrel - 19 százalékos esélyt mutat a jelenlegi CDS-árazás alapján, vagyis a piac Görögországot a mérce alapján még mindig két és félszer kockázatosabb adósnak tartja Magyarországnál.
A CMA nemrégiben közölt 2010-es évzáró kockázati listáján - amely a decemberi utolsó CDS-árazások alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország a világ legkockázatosabb adós országaként fejezte be a tavalyi évet, megelőzve Venezuelát.
A tíz legmagasabb kockázatú államadós mezőnyébe négy további EU-tagállam is bekerült, köztük két új: Magyarország és Spanyolország. Ez utóbbi két uniós tagállam korábban nem szerepelt a CMA DataVision által összeállított előző negyedéves adóskockázati kimutatások felső tízes csoportjában.
Az európai törlesztéskockázati biztosítási árazásokban most mért jelentős javulás egyik hajtóerejét a feldolgozószektorok teljesítményének gyorsuló növekedésére utaló új mutatók adják.
A JP Morgan bankcsoport, amely minden hónapban közzéteszi a legnagyobb nemzetgazdaságok feldolgozó ágazatainak egyéni teljesítményadataiból összesített, a világgazdaság egészére kivetített saját beszerzőmenedzser-indexét (PMI), januárról szóló, szerdán Londonban kiadott legújabb összesítésében azt írta, hogy az általa képzett mutató a múlt hónapban 1,6 ponttal a már erőteljes gyáripari teljesítménynövekedést jelző 57,2 pontra emelkedett.
A JP Morgan szakértői a felméréshez fűzött elemzésükben kiemelték, hogy negyedik hónapja megszakítási nélkül emelkedik a globális feldolgozóipari mutató, ami annak a kedvező jele, hogy a világgazdasági termelés zömét adó legnagyobb gazdaságok gyáripari szektorai túljutottak a raktárkészlet-kiigazítási cikluson, és a feldolgozóipari termékek iránti kereslet erősödik.
A kimutatás szerint az átfogó beszerzőmenedzser-indexen belül a gyáripari kibocsátási részmutató 1 ponttal 58,6-re emelkedett, amely a JP Morgan szakelemzőinek számítási modellje szerint "robusztus", 5-6 százalékos éves szintre vetített globális feldolgozóipari növekedésnek felel meg.
