A szavazásra jogosult 8 038 008 emberből mindössze 2 916 576 ment el voksolni a Magyarországon vasárnap megrendezett európai parlamenti választásokon. Az Országos Választási Iroda adatai szerint a leadott szavazatok 0,84 százaléka érvénytelennek minősült, így végül 2 891 127 voks döntött hazánk európai parlamenti képviseletéről.
A szavazást megelőző közvélemény-kutatásokra némiképp rácáfolva négy párt képviselői tölthetik be a hazánknak kiosztott 22 EP-széket Brüsszelben. A Fidesz 14, az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF pedig egy képviselővel lesz jelen az Európai Parlamentben.
Az előzetes felmérések szerint a legnépszerűbb jelölt Schmitt Pál, a legkevésbé elfogadott listavezető Bokros Lajos volt.
Az Európai Politikai Központ felmérése szerint a jobboldal megerősödéséről, a baloldal megosztottságáról tanúskodnak az európai parlamenti választások. A német, olasz, francia és belga adatok szerint a szavazók nem fordultak el a jobboldali kormányoktól, miközben a jobboldali ellenzék növelni tudta népszerűségüket a kormánypártok kárára Nagy-Britanniában, Spanyolországban és másutt. A jelzések alapján a baloldal csak Görögországban és Portugáliában könyvelhet el sikereket.
A kampánycsend megsértéséről majdnem minden megyéből érkezett bejelentés. A választási bizottság 31 beadványból 23 esetben állapított meg kampánycsend-sértést, ezekkel kapcsolatban rendőrségi feljelentést tett. Az OVB szerint legtöbb panasz a több párthoz is köthető, választásokon való részvételre buzdító automata telefonos üzenetekről érkezett. A bizottság szerint ezekben az esetekben felmerül a megtévesztéssel befolyásolás gyanúja is.
Egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak a választás tanúságairól a pártok képviselői. A Fidesz szóvivője Magyarország győzelmét ünnepelte, mondván: a térségben hazánkban volt a legmagasabb a részvételi arány, az MSZP elnöke szerint azonban meglepő volt az alacsony részvétel.
