Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az IMF - amely alig fél éve még jelentéktelenséggel küzdött, nem volt szüksége senkinek a segítségére - eddig mintegy 50 milliárd dollárt kölcsönzött a globális válság által sújtott országoknak.
Mint Andrew Howell, a Citigroup bankcsoport feltörekvő piaci elemzője kifejtette: az ukrán és a fehérorosz valuta az IMF-hitelek ellenére romlik, e két országban mélyül a recesszió, Szerbiában és Magyarországon viszont sikerült némi sikert elérni, stabilizálódni látszik a fizetőeszköz.
A 185 tagú IMF várhatóan nagyobb hatalomhoz jut: a fejlett és fejlődő országok a heti G20-as londoni találkozóján várhatóan döntés születik arról, hogy 250 milliárd dollárt pumpálnak a washingtoni székhelyű pénzintézetbe a készletek bővítésére.
Továbbra is kérdés azonban, hogy az új arculatú IMF hatékony lehet-e a válság leküzdésében. Az bizonyos, hogy a hitelekért cserébe azelőtt mélyreható gazdasági átalakításokat követelő intézmény mostanra enyhített szigorán, kevesebb feltételt szab a segélynyújtáshoz. Mint Marek Belka korábbi lengyel kormányfő, az IMF európai politikájának irányítója rámutatott: a Valutaalap már nem fundamentális változásokat akar elérni a megsegített országokban, hanem arra törekszik, hogy a meggyengült gazdaságokat "átsegítse a folyó túlpartjára".
A vezető amerikai üzleti napilap szerint az IMF átalakulásának kritikusai is akadnak, akik szerint a Valutaalap a könnyű hitelekkel elszalasztja a lehetőséget, hogy nyomást gyakoroljon a szükséges változtatások végrehajtására. A bírálók között van Holtzer Péter magyar nyugdíjreform-szakértő is, aki csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az IMF nem követelte a magyar kormánytól a túl nagyvonalú nyugdíjrendszer, valamint a méltánytalan adórendszer átszabását a tavalyi 15,7 milliárd dolláros hitelkeretért cserébe.
Az IMF tavaly november 6-án hagyta jóvá, hogy Magyarország 10,5 milliárd SDR összegű (12,3 milliárd euró) készenléti hitelkeretet kapjon. A jóváhagyás alapja a pénzügyminiszter és a jegybankelnök által aláírt 2008. november 4-i szándéklevél volt. A hitel első részletét, 4,215 millió SDR-t (mintegy 5 milliárd eurót) 2008. november 6-án hívta le Magyarország.
