Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mutató a tavaly novemberi nagymértékű zuhanás, majd a februári mérsékeltebb csökkenés után ezúttal kismértékben, 2 százalékponttal emelkedett. A konjunktúraindex egyes részmutatói ellentétesen alakultak, a szerény emelkedés legfőként annak köszönhető, hogy a családok most kevésbé számítanak a munkaerő-piaci helyzet romlására, mint tették azt egy hónappal ezelőtt.
A háztartások közepesnél rosszabbnak ítélik jelenlegi anyagi helyzetüket. Az elmúlt év elejéhez képest csökkent a jó és a közepes helyzetű családok aránya, többen vannak viszont azok, akik a közepesnél rosszabbnak ítélik anyagi körülményeiket.
A családok több mint kétharmada szerint pénzügyi helyzetük romlott az elmúlt év során. Mindössze a válaszadók 5 százaléka vélekedett úgy, hogy jobban él most, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt év tendenciáit kifejező részindex értéke 70,5 százalék. Kismértékben (2,6 százalékponttal) romlottak a háztartások jövőre vonatkozó kilátásai. Az ezt kifejező részmutató értéke jelenleg 64,6 százalék. A családok 57 százaléka úgy gondolja, hogy pénzügyi helyzete romlani fog a következő évben. Mindössze 10 százalék gondolja azt, hogy egy év múlva jobban él majd, mint most.
Negatívan ítéli meg a lakosság a nemzetgazdaság múlt évi folyamatait. A válaszadók 92 százaléka szerint romlott a gazdaság állapota, így ez a mutató 28,9 százalékra csökkent. Javult viszont az a részindex, amelyik a nemzetgazdaság következő évben várt tendenciáit fejezi ki. Ennek értéke jelenleg 57,9 százalék, ami 5,4 százalékponttal magasabb, mint februárban volt. A lakosság e néhány kiragadott elem ellenére összességében továbbra is pesszimista a nemzetgazdaság helyzetének megítélésében. 63 százalékuk a gazdasági helyzet rosszabbodására számít. Velük szemben a válaszadók 14 százaléka gondolja azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben javulni fog az ország gazdasági helyzete.
A munkanélküliségre vonatkozó várakozások mutatója meglehetősen vegyes, a lakosság több mint háromnegyede továbbra is arra számít, hogy nőni fog a munkanélküliek száma, míg 14 százalékuk bízik abban, hogy az elkövetkezendő egy évben kedvező munkaerő-piaci folyamatok mennek majd végbe.
A válaszadók közel háromnegyede szerint a következő 12 hónapban magasabb lesz az infláció emelkedésének üteme, mint az elmúlt egy évben. Az inflációs várakozásokat kifejező mutató 78,1 százalékra romlott a februári 84,2 százalékkal szemben. A családok ugyanis - az elemzőkkel szemben - növekvő árakkal azonosítják a válságot. Feltételezhető, hogy a költségvetés stabilizálása érdekében tervezett áfa-emelés híre már a lakosság jelentős részéhez eljutott.
Bár a munkanélküliségi várakozások kismértékben javultak, de a családok még mindig sokkal inkább tartanak a munkanélküliség növekedésétől, mint az áremelkedésektől.
