Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke.
Március végén az államháztartás hiánya várhatóan eléri az 589,5 milliárd forintot, ez az egész évre várt 730,5 milliárd forint nyolcvan százaléka. A kormány már februárban 200 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött, és a tartalékok el nem költése további százmilliárd forintos mozgásteret biztosít, ennek ellenére a piac részéről a kormánnyal szemben egyértelmű elvárás a kiadások további mérséklése. Ennek a várakozásnak ugyanakkor egyértelműen ellentmond a Reuters legutóbbi felmérése, miszerint a válaszadó tizenkét hazai és külhoni elemző az eredményszemléletű hiányt a GDP három százalékára várja mind az idén, mind 2010-ben. Az idei prognózisok 2,6-3,4 százalék között szóródnak, míg a jövő évi előrejelzéseknél nagyobb a bizonytalanság, hisz 2,5-4 százalékra teszik a várható hiányt.
A Pénzügyminisztérium ugyanakkor a kormány által elfogadott 200 milliárd forinthoz képest akár ennek a dupláját, további 200 milliárd forintot is lefaragott volna az idei kiadásokból - legalábbis erre tettek javaslatot a tárca szakértői az Index információja szerint. Ám Gyurcsány Ferenc a 13. havi nyugdíj teljes megszüntetését, a szociális támogatások megkurtítását nem vállalta fel - pedig jövőre már 600 milliárd forinttal csökkentette volna a kiadásokat, ami az idei évre tervezett 730 milliárd forintos deficit tükrében rendkívül kedvező üzenet lett volna a piacok számára.
Az internetes portál értesülései szerint a PM mintegy étlapon kínált fel több intézkedést, amellyel komoly kiadáscsökkentést lehetett volna elérni: ilyen a 13. havi nyugdíjak teljes eltörlése vagy a társadalombiztosítási alapon járó gyermekgondozási díj két évről egy évre való csökkentése. A két intézkedés együttesen 225 milliárd forinttal csökkentené a kiadásokat - az más kérdés, hogy ezek eltörlése kiállna-e egy alkotmánybírósági eljárást, hiszen biztosítási alapú ellátásról van szó.
A PM tervei szerint szóba került a távhő- és gázár-kompenzáció teljes megszüntetése jövő januártól - ez utóbbi mintegy évi hatvanmilliárd forintos megtakarítással járna -, ám mint közismert, ezt a lehetőséget sem támogatta a kormány. A PM felvetette a lakás- és kamattámogatások befagyasztását is - erre a célra 205 milliárd forintot költ az állam -, ám korántsem lenne egyszerű ezt nullára redukálni, hiszen akár a lakáshitelek tömeges bedőléséhez is vezethet - nem beszélve a várható jogi következményekről. A kamattámogatások megszüntetése mellett opcióként felmerült a szocpol és a félszocpol megszüntetése már ez évtől.
