Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tulajdonképpen a szokásos ügymenet szerint zajlott minden - azt leszámítva, hogy a BÁV új, Bécsi utcai aukciósháza szép és modern, de nagyon kicsi, könnyen előfordul, hogy az utcára szorul ki a látogatók egy része.
Az első napon az ékszerek 35 millió forintos összesített kikiáltási ár mellett 45,6 millió forint összesített leütési árat produkáltak. A legdrágább tétel egy briliánsgyűrű lett, a 2,9 karátos kővel ékes, harmincas évekbeli darab 2,5 milliós kezdő ára 4 millióig emelkedett. A Fabergét is tanító ékszerészmester, Keibel empire szelencéjétől sokat vártak a BÁV-nál: 700 ezres kikiáltási ára végül kicsivel több mint a duplájára nőtt, amikor másfél milliónál állt meg a licit. A félmilliós kikiáltási árú gránát ékszerkészlet ára 750 ezerre módosult.
A második nap (festmények, bútorok, szőnyegek) összesített kikiáltási ára 198 millió, összesített leütése 181 millió forint volt. A legdrágább tételek listája nem néz ki rosszul.
Aba-Novák életművének egyik visszatérő témája volt a cirkusz, ez az 1928-as Körhinta is egy cirkuszos kép, mégpedig a koraiak közül.Munkácsy festményét 2006 decemberében Párbaj címmel a Kieselbach Galéria árverésén 22 millió forinton kiáltották ki és ugyanennyin ütötték le. Most egy licitlépcsőt emelkedett az ára, mégsem érte el a 2006-ost - ez arra bizonyára jó példa, hogy a műkereskedelem hosszú távú befektetésnek jó.
Rippl-Rónai 1887-ben, pályája elején került ki Párizsba, ahol az idősödő Munkácsy felvette a műhelyébe segédnek. Munkája javarészt abból állt, hogy a mester zsánerképeit másolta, és ha véletlenül megrendeltek tőle egy saját munkát, az is egy Munkácsyéhoz hasonló stílusú zsáner kellett hogy legyen - a most árverezett kép is ezek közé tartozik.
Érdekes, hogy míg Ország Lili vagy Csernus Tibor képeire nem akadt licitáló, sikerük volt az anyagba beválogatott cigány festőknek. Az aukciókon eddig nemigen szereplő Péli Tamás Evolúciója 1 millióról indult és 1,7 millióért kelt el. Balázs János művei még nagyobb áremelkedést értek el: a Tájkép aktokkal 220 ezerről 750 ezerre, a Festő a vászon előtt pedig 240 ezerről 950 ezer forintra drágult.
A műtárgynapon az 51,8 millió forintos összesített kikiáltási árból 61,7 millió forintos leütési lett. Kisfaludi Strobl Zsigmond Gyík című szobra kezdő árát megduplázva, 6 milliót ért meg valakinek. A Zsolnay-tárgyak közül egy szecessziós lámpatest ára 1,4 millióig emelkedett, egy ritka zöldeskék eozinmázas növényi mintás váza pedig 2,2 millióért cserélt gazdát. Egy Anton Kothgasser műhelyéből 1820 körül kikerült biedermeier üvegpohárért 420 ezer forintot adtak.
Tevan Margittól egy tucat tétel is összegyűlt, közülük a hanuka-gyertyatartóért volt a legnagyobb licitharc, 140 ezerről 440 ezer forintra sikerült feltornázni az árát. A két Borsos Miklós-domborműről, a Kristályt tartó nőalak és a Gömböt tartó nőalak című vörösréz alkotásokról a katalógus összeállítása után derült ki, hogy a MOM székházából tűntek el a rendszerváltás környékén; nem szerepeltek semmilyen hivatalos nyilvántartásban és a rendőrséghez sem érkezett bejelentés, ezért kerülhettek be az aukcióra - nyilatkozta erről a BÁV (részben az ilyen esetek miatt döntött a ház arról, hogy létrehozzák az eltűnt műtárgyak regiszterét). Mindkét domborművet 500 ezer forintról indították, az előbbit 950 ezernél, az utóbbit pedig 800 ezernél ütötték le.
