Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2003. évben az áremelkedések éves átlagos üteme 4,7% volt, közel az MNB várakozásaihoz. Az állami költségvetés tervezettnél nagyobb hiánya, a háztartási szektor fogyasztási kiadásainak gyors növekedése, a bérinfláció tervezettnél magasabb szintje növelte az inflációs nyomást. A Monetáris Tanács meglátása szerint a monetáris kondíciók az év során jelentős mértékben változtak, a nominális kamatszint emelkedett, az árfolyam pedig ennek ellenére gyengült. A monetáris kondíciók változása így csak részben ellensúlyozta az egyéb tényezők inflációs nyomását.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a külső konjunktúra élénkülésének jelei tapasztalhatók. A világgazdaság fokozatos dinamizálódásának hatására a magyar gazdaság külső egyensúlya is javul. Gyorsul az export növekedési üteme, és a javuló világgazdasági feltételek hatására gyorsulhat a GDP növekedése is. Az állami költségvetés 2003. évi hiánya (1054 Mrd Ft, a GDP 5,6 százaléka) meghaladta a tervezettet, de megegyezik az MNB által korábban is várttal. A tavalyi hiány tervezettet meghaladó mértéke indokolttá teszi az új pénzügyminiszter-jelölt által bejelentett 2004. évi államháztartási hiányelőrejelzés 4,6 százalékra történő emelését és ezzel egyidejűleg a bejelentett 150-160 Mrd Ft költségvetési kiadáscsökkentést is. A Monetáris Tanács üdvözli a reális helyzetértékelés felé tett lépéseket, ugyanakkor úgy látja, hogy a tervezett hiány elérése komoly erőfeszítéseket igényel.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul támogatja az euró lehető leggyorsabb hazai bevezetését, azzal ugyanis számottevő növekedési előnyökre tehet szert a magyar gazdaság. A csatlakozási menetrendet úgy célszerű kijelölni, hogy az reálisan tükrözze az ország alkalmazkodóképességét. A maastricht-i követelmények teljesítéséhez szükséges gazdasági stabilizáció nem csak az eurózónacsatlakozás miatt fontos, hanem egybeesik a magyar gazdaság érdekeivel is. Ezen belül is az államháztartási hiány csökkentése a pénzpiaci stabilitás helyreállításának kulcsa. Az euró hazai bevezetésének tervezett időpontjától függetlenül az MNB elsődleges célja és törvényi kötelezettsége az árstabilitás megteremtése és megőrzése. Ez egyúttal összhangban van az Európai Unió jogszabályaival és elvárásaival is. Ennek szellemében a Monetáris Tanács döntéseiben a 2005. végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérését tekinti a legfontosabb szempontnak. Ennek érdekében az MNB számít a kormány és a piaci szereplők együttműködésére.
