A háromévesnél fiatalabbak aránya a lakosságból 2,5 százalék, a szegények közötti arányuk 6 százalék. A szociális ellátásokból, juttatásokból nem kapnak arányosan nagyobb részt a szegények.
Immár ötödik alkalommal készített felmérést az ENSZ és az MTA Világgazdasági Kutatóintézete a magyarországi szegénységről. A tanulmányt kedden mutatja be az akadémia.
A szegénységről szóló felmérés hivatalosan az ország "humán fejlettségét" (hivatalos rövidítése: HDI) vizsgálta. A HDI egy mérőszámban egyesíti a gazdaság teljesítménye mellett az adott országban várható élettartamot és iskolázottságot. Magyarország a világranglista 35. helyén áll, közvetlenül a térség országai mellett, Csehország a 33., Szlovákia a 36., Lengyelország a 37.
A felmérés 2000-es adatokra alapul, ám a közlemúlt gazdasági növekedésével nem került jobb helyre az ország, sőt a szegénységi rés - a legszegényebbek átlagtól való elmaradása - újra növekszik - derül ki a Fóti Klára szerkesztette tanulmánykötetből. Ma 1,2-1,3 millió ember él halmozottan rossz körülmények között, vagyis legalább három jellemzi őket a szegénység öt formája - jövedelmi, szubjektív, fogyasztási szegénység, lakás vagy lakásfelszerelésben megnyilvánuló szegénység - közül.
