Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hadsereg állapota úgy romlott a rendszerváltás óta, hogy közben a költségvetése folyamatosan növekedett, létszáma pedig radikálisan csökkent. Jelenleg 310 milliárd forintból gazdálkodhat a tárca.
Juhász Ferenc miniszter szerint Ukrajna tízszer ekkora haderőt tart fenn, fele ekkora költségvetésből.
A honvédség felélte teljes raktárkészletét, az új fegyvereket viszont ad hoc módon és átgondolatlanul szerezte be. A MiG–29-esek az orosz államadóságból érkeztek, jövőjük azonban bizonytalanná vált a Gripenek érkezése miatt. Az orosz repülőket valószínűleg 2009-ben, a svéd gépek érkezésekor kivonják a hadrendből. Karbantartásukra azonban addig is milliárdokat kell költeni. Ráadásul a 250 milliárdért lízingelt Gripenekre nincs szüksége a NATO-nak, inkább szállítórepülőkre tartana igényt.
A tárca a „takarékosság jegyében” éppen az alacsony áruk miatt vásárolt T–72-es páncélosokat Fehéroroszországból a kilencvenes évek közepén, a védelmi felülvizsgálatban ugyanakkor várhatóan azt mondják ki, hogy az eddiginél jóval kevesebb lánctalpasra van szükség. Emlékezetesek a majdnem 30 milliárd forintért beszerzett francia Mistral légvédelmi rakéták is: a nyilvános bemutatókon csak ritkán érnek célba. Ennek oka, hogy kevés éles gyakorlatot lehet tartani ezekkel, hiszen egy rakéta ára megközelíti a 30 millió forintot.
Évek óta halogatott döntés volt a gépjárműpark felújítása. A teherautók átlagéletkora 30 év felett van, többségük a laktanyát sem tudná elhagyni. Az új járművek beszerzése elkezdődött, igaz, a döntés per alatt van. A program 250 milliárd forintos. Addig is újabb eszközökhöz jutott a hadsereg: a németek feleslegessé vált autói erősítik a honvédséget.
Kritikus a hadrafoghatósági mutatója a NATO integrált légvédelmi rendszerében napi 24 órás feladatot ellátó MiG–29-eseknek és a szárazföldi erőknél lévő helikoptereknek is. A haditechnika korszerűsítéséhez óvatos becslések szerint 1200-1600 milliárd forintra lenne szükség.
A védelmi felülvizsgálat speciális képességek kialakítását tervezi. Magyarország a tavalyi prágai NATO-csúcson a következő négy évre 30 milliárd forint értékű vállalást tett. Főként az utánpótlás-rendszerekben, műszaki biztosításban tervezik a különleges képességek kialakítását. Ez azt is jelenti, hogy ismét laktanyabezárások és létszámcsökkentések várhatóak.
