Soha nem volt még ilyen magas azoknak a magyar diákoknak a száma, akik külföldi egyetemen tanultak tovább. A 2024-es és a 2025-ös tanévben 18,3 ezer magyar tanult külföldön, egy évvel korábban pedig 17,5 ezer volt a magyar hallgatók száma – mondta Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.
Az akadémia már nyolc éve monitorozza a külföldön tanuló magyar hallgatók számát, a friss kutatási adatok szerint egy év alatt hét százalékkal nőtt a magyar diákok száma a külföldi egyetemeken, hét év alatt pedig 30 százalékos növekedést látnak.
A külföldi továbbtanulási trendeket nem lehet a hazai továbbtanulási folyamatoktól külön értelmezni. A felvi.hu adatai szerint a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2025-ben közel másfél évtizedes rekord született: több mint 129 ezer jelentkezőből 95,9 ezret vettek fel, ami stabilan magas, 74 százalék körüli felvételi arányt jelent. Ezek az adatok azokat a diákokat is magukban foglalják, akik végül külföldön folytatják tanulmányaikat, hiszen általában a külföldön továbbtanuló középiskolások Magyarországon is beadják a felvételi adatlapjukat.
Nádas Rita kiemelte, hogy bár a diákok száma csökken, a magyar egyetemekre mégis egyre több diák jelentkezik. A tavalyi tanévben 310 414-en jelentkeztek, ami szintén hét százalékos emelkedés egy év alatt. Az alap- és mesterképzésben tanuló magyar diákok száma elérte a 252 720 főt, ami 17 százalékos emelkedés 2021/22 óta. Ez azt mutatja, hogy a hazai felsőoktatás népszerűsége évről évre növekszik.
Azt látják, hogy a nemzetközi továbbtanulás egyre inkább beépül a magyar középiskolások továbbtanulási és pályaválasztási döntéseibe.
Manapság minden 14-dik magyar egyetemista külföldön tanul és arra számítanak, hogy ez a diákszám tovább emelkedik
– mondta Nádas Rita.
Az akadémia egy korábbi 2025 év elején készült kutatása szerint a diákok a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt választják a külföldi egyetemeket, ez válaszolta a hallgatók 48,8 százaléka.
A második leggyakoribb indok a külföldi diplomával elérhető munkalehetőségek, amelyet a válaszadók 36,1 százaléka említett. A kitöltők harmada a magyar felsőoktatás színvonalát tartotta meghatározónak, míg 30,3 százalék a kalandvágy miatt döntött a külföldi továbbtanulás mellett. Emellett a magyarországi megélhetési körülmények, valamint a magyar képzések szemlélete és módszerei is jelentős szerepet játszottak a döntésben.
Az öt legnépszerűbb célország a magyar diákok körében a 2024-es 2025-ös tanévben:
- Ausztria: 4218 diák tanul;
- Hollandia: 3340 diák tanul;
- Németország: 3139 diák tanul;
- Egyesült Királyság: 1500 diák tanul;
- Dánia: 881 diák tanul;
Ausztria a földrajzi közelsége, az ingyenes képzések és a stabil és kiszámítható felvételi rendszer miatt népszerű. A másik német nyelvterület Németország, ahol szintén nem drága, félévente 300 euróba kerül egy kurzus, a mesterképzések nagy része pedig angol nyelven érhető el – mondta Nádas Rita.
A Hollandiába készülő magyar diákok számára nagyon sok angol nyelvű képzés érhető el, egyedül az angol nyelvű orvosképzés szűnt meg, Hollandiában az orvosokat csak holland nyelven oktatják. Nemzetközi és diákbarát a környezet, az éves tandíj nagyságrendileg 2601 euró, ami még szintén megfizethetőnek számít. Példaként említette, hogy az űrmérnöki szak is ennyibe kerül. Ha egy EU-s diák például Hollandiában dolgozik az egyetem mellett, akkor azt a fiatalt a holland állam jelentősen támogatja, ami gyakorlatilag pénzügyi önfenntartást tesz lehetővé számára.
Dániában is sokféle angol nyelvű szak van, általában a business képzések és az alkalmazott tudományok iránt érdeklődő diákok választják az északi országot. Ugyanakkor Dániában magasak a megélhetési költségek, hiába ingyenes az oktatás.
Változó mobilitási trendek
Egyre több izgalmas, új célország is feltűnik a diákok által választottak között. Új trendek vannak kialakulóban, feltörekvő célország lett Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország és Svájc is – mondta az akadémia vezetője.
Az Egyesült Királyság például a brexit után vesztett népszerűségéből. Megemelkedtek a tandíjak, most jellemzően 22 ezer font, de az orvosi egyetemen elérheti akár a 70 ezer fontot is. Most 1500-an tanulnak a szigetországban a 2017-es 2018-as tanévben pedig még 2260 magyar hallgató tanult az Egyesült Királyságban.
Írországban 210 magyar diák tanult a 2024-es 2025-ös tanévben. Azért is népszerű, mert Dublinba menekültek a legnagyobb techcégek a brexit elől. Például a Google, Microsoft, az Apple, és a Cisco is. Ez pedig fantasztikus lehetőséget jelent a fiatal munkavállalóknak, vonzó hub lett – tette hozzá Nádas Rita. Kedvező a tandíj, ami háromezer euró körül alakul, de ezt gyakran el is engedik.
Belgium is új desztináció, de Svédországban és Finnországban is ingyenes tanulhatnak az EU-s diákok. A magyar diákok száma a svéd egyetemeken 22 százalékkal nőtt. Spanyolországba 49-cel több diák jelentkezett 2024-es 2025-ös tanévben, mint egy évvel korábban. Olaszországban pedig 25 százalékos hallgatói növekedést mért az Engame Akadémia. Úgy fogalmazott Nádas Rita, hogy Svájcban a sztereotípiákkal ellentétben az egyetemek megfizethetők, az ott tanuló magyar hallgatók száma meghaladja a 300-at.
Népszerűek az Amerikai Egyesült Államoknak (USA) azok az egyetemei, melyek az USA-n kívül találhatók. Ilyen például a bécsi CEU, a McDaniel College Budapesten, a Bard College Berlinben, de Abu Dhabiban és Párizsban is felkapottak ezek az iskolák. 2025-ben az Engame Akadémián végzett diákok közül 287 jelentkezést fejeztek be, a diákok 98,5 százaléka sikeresen jelentkezett külföldi egyetemre. Ez a szám magasabb, mint amit a korábbi években tapasztaltak.
Az akadémia hallgatóinak többsége Hollandiát választja (39), 15 diák magyar egyetemen tanult tovább, heten az Egyesült Királyságba, öten pedig Spanyolországba mentek – sorolt néhány adatot Nádas Rita.
A szakok között a közgazdaságtan a legkedveltebb, ezt követi a mérnöki képzés és az interdiszciplináris szakok. A célországok pedig évről évre folyamatosan átrendeződnek – tette hozzá Nádas Rita.