Helyszínek és programok: Corvin Budapest Filmpalota (1082 Budapest, Corvin köz 1.): A szemle szakmai rendezvényeinek színhelye. Verseny - és információs filmek, kísérleti kisjátékfilmek vetítései. A megnyitó és a díjkiosztó. Puskin Mozi (Budapest, V., Kossuth Lajos u. 18.): Vetítések a nagyközönség számára. Dokumentum filmek ismétlő vetítései. Kultiplex Mozi (Budapest, IX., Kinizsi utca 28.): A versenybe nevezett, de a versenyprogramban nem szereplő alkotások vetítései. Szabó István köszöntő szavait követően Koltai Lajos adja át az életműdíjakat, majd Jankovics Marcell "Ének a Csodaszarvasról" című egészestés rajzfilmjével nyit a 33. Magyar Filmszemle a Corvin Budapest Filmpalotában. A szemle verseny programjában 30 játékfilm, 16 kísérleti kisjátékfilm és 35 nem fikciós - dokumentum - film vesz részt. A játékfilm-programban szereplő versenyfilmek: Dér András: A kanyaron túl (Globe Filmproduction Kft.), Sulyok Kálmán: A kisbéri mecénás (Oritel Kft.), Tolnai Szabolcs: A szürke gém (Kép-Árnyék Bt.), Mihályfy Sándor: A titkos háború (Go-Film Kft.), Cs. Nagy Sándor: Aranyváros (Kép-Árnyék Bt.), Csáki László, Bánóczki Tibor: Az ifjúság megnyugtat (Duna Műhely), Gárdos Péter: Az utolsó blues (Tivoli Filmprodukció Kft.), Lóránt Demeter: Bop (Irfilmmédia), Szabó Ildikó: Chacho rom (Laurinfilm Kft.), Fekete Ibolya: Chico (Hunnia Filmstúdió - Filmart), Koltai Róbert: Csocsó (Cinema-Film), Miklauzic Bence: Ébrenjárók (Chaplinfilm Kft.), Erdélyi Dániel: Előre!, (Filmplus Kft.), Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról (Pannóniafilm Kft.), Dettre Gábor: Felhő a Gangesz felett (Hunnia Filmstúdió - Filmart), Gulyás Gyula: Fény hull..., (Új Budapest Filmstúdió Kft.), Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég (Megafilm Kft.-Cinema-Film Kft.), Zsigmond Dezső: Hetediziglen (Go-Film Kft.), Pálfi György: Hukkle (Mokép Rt.), Puszt Tibor: Ibrinkó (Civis Film Kft.), Kamondi Zoltán: Kísértések Fivinvest Kft.), Sólyom András: Konfesszió (Második Média Box Kft.), Hevér Gábor: Heizler Norbert, Kocsis Gergely, Kardos Róbert, Szőke András: Papsajt (Új Budapest Filmstúdió Kft.), Palásthy György: Szalmabábuk lázadása (Quality Pictures Kft.), Pintér Georg: Szemétdomb (MIT - Rolling Box).Mundruczó Kornél: Szép napok (Laurinfilm Kft.), Dobray György: Szerelem utolsó vérig (BluFilm Kft. - Filmplus Kft.), Szirtes János, Lugossy László: Tiszta lap (Új Budapest Filmstúdió Kft.), Szurdi Miklós: Vademberek (Atlantic Film), Herendi Gábor: Valami Amerika (Skyfilm Stúdió Kft.-Megafilm Kft.). Játékfilmek az információs programban: Gálfi László: A láthatatlan ház (Mandarin Film), Jean Francois Laguionie: Majmok kastélya (Kecskemétfilm), Ipekci Handan: Nagy ember kis szerelem (Tivoli Filmprodukció Kft.) Pirhasan Baris: Nyári vakáció (Objektív Filmstúdió - Filma-Cass), Koltai Gábor: Sacra Corona (Koronafilm) A kísérleti és kisjátékfilm kategóriában a versenyművek: Nyitrai Márton: 601-S /kj./ (Gerilla Film-Film Team), Malgot István: A cigány hold /ks/ (Más-Szín Bt és Kép-Árnyék), Silló Sándor: A csodálatos mandarin /kj./ (EPS Produkciós Iroda ), Bolla Bertold: Az amo család /kj./ (Kuckó Művésztanya Kulturális Egyesület), Forgács Péter: Bibó breviárium /ks./ (For-Creation Bt.), Szirtes András: Budapest egy nagyváros szimfoniája /ks/ (Panorámafilm Bt.), Bodó Viktor: Citromfej /kj/ (Inforg Stúdió), Dékány Barbara: Fekete-fehér igen-nem /kj./ (SZFE) Buglya Sándor: Homokon nőtt város /ks./ (Kecskemétfilm Kft.), Káldy László: Hosszú téli estéken /ks./ (MAFSZ), Kálmánchelyi Zoltán, Végh Zsolt, Stefanovits Angéla: Legkisebb film a legnagyobb magyarról /ks/ (Inforg Stúdió), Meskó Zsolt: Somlói galuska /kj/. (Felhőc Produkció), Ericka Beckmann: Switching house /ks./ (BBSA), Pölcz Róbert, Pölcz Boglárka: Szafari /ks/ (MAFSZ), Jeli Ferenc: Szép halál volt /kj/ (Globe Filmproduktion Kft.), Nagy-Bozsoky József, Czétényi Csilla: Tangó /ks./ (Duna Műhely). A versenyben lévő játékfilmek illetve kísérleti és kisjátékfilmek díjait a játékfilmes zsűri ítéli meg, amelynek tagjai: Elnök: Koltai Lajos (operatőr), tagok: Fehér György (rendező), Gyarmathi Lívia (rendező), Kövesdi Gábor (kritikus), Mezey Katalin (író) A nem fikciós kategóriába nevezettek közül versenyben vannak a következő alkotások: Hartyándi Jenő, Villányi László: A flamingó térde (Mediawave Alapítvány), Saár Tamás: A színház csak legenda (Konkam Bt.), Grunwalsky Ferenc: A tékozló Szindbád (Duna Televízió Rt.), Szobolits Béla: A világ legnagyobb millenniumi pörköltje (Golden Conch), Zombori Katalin: Apáink pere (Fórum Film Alapítvány), Szuhay Péter, Kőszegi Edit: Cigány kép - Roma kép (Néprajzi Múzeum), Groó Diana: Córesz (Cinema-Film Kft. - Hunnia), Lakatos Róbert: Csendország (Inforg Stúdió), Szekeres Csaba: Emberek (Profilm Média), Füredi Zoltán: Északföld (Dunatály Alapítvány), Moldoványi Ferenc: Gyerekek - Koszovó 2000 (Engram Film), Péter Klára: Gyarmathy Lívia (Duna Televízió Rt.), Mátis Lilla: Huszárik Kata portré (Duna Televízió Rt.), Dégi János, Kóczé Angéla: Iskola dráma (Filmkód), Sipos András: Lőrinc (Hunnia Filmstúdió), Sandra Kogut: Magyar útlevél (Hunnia Filmstúdió), Gulyás János: Mary története (Videográfia K és G), Magyar N. Attila: Múlt. A nem fikciós film kategória zsűrije: Elnök: Korniss Péter (fotoművész), Tagok: Andor Tamás (operatőr), Ferenczi Gábor (rendező). A 33. Magyar Filmszemle díjait a 2002. február 5-i zárónap estélyén megrendezésre kerülő díjkiosztó ünnepségen adják át a Corvin Moziban. Filmviták a Corvin Budapest Filmpalotában minden nap délelőtt tíz órai kezdettel lesznek az előző nap bemutatott játékfilmekről illetve egy alkalommal összesítve a dokumentum film mezőnyről. A 33. Magyar Filmszemlének az előző évekhez hasonlóan számos külföldi vendége lesz. A nagyközönség a Puskin Moziban válthat jegyet a fesztivál versenyfilmjeire. A 33. Magyar Filmszemle első napján nyílik "Isten veletek barátaim" címmel az a kiállítás, amely a szakma a közelmúltban elhunyt nagyszerű kollégákra emlékezik: Árvai Jolán producerre, Bederna András fénymegadóra, Rutkai Péter gyártásvezetőre, Simó Sándor rendezőre, Schiffer Pál rendezőre és Vajer Tamás díszlettervezőre. A tárlatot Jancsó Miklós rendező nyitja meg. A 33. Magyar Filmszemle nyitó ünnepségén életműdíjakat is kiadnak. Az idén Csőke József (dokumentumfilm rendező), Ember Judit (dokumentumfilm rendező), Köllő Miklós (dramaturg, stúdióvezető), Schuller Imre (rendező-operatőr), Gera Zoltán (színész) részesülnek szakmai elismerésben. Újdonság, hogy a Filmszemle zárása utáni napokban 12 vidéki városba útjukra indulnak a szemle díjnyertes és a zsűri által ajánlott filmjei. AZ ÉLETMŰDÍJAS ALKOTÓK ÖNÉLETRAJZAI Csőke József (dokumentumfilm rendező) 1927-ben született Szegeden. 1952-53-ban újságíró iskolát végzett, majd 1953 és 11956 között járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, miközben 1950-től a Magyar Filmgyártó Nemzeti, majd Állami Vállalatnál dolgozik: a híradók készítésében működik közre. 1987-ig a Mafilm Híradó Filmstúdió, majd 1987-től a MOVI szerkesztő-rendezője. Több mint tízezer különböző tematikájú filmriportot, dokumentum-, sport-, oktató- és ismeretterjesztő filmet készített. Kitüntetései: Balázs Béla díj (1964), SZOT-díj (1965), érdemes művész (1984), Sportfilm Fesztivál: életmű-különdíj), a Magyar Olimpiai Bizottság média-díja (1993), Magyar Sportért (1995), Olimpiai érdemérem (1996), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1997). Ember Judit (dokumentumfilm rendező) Abádszalókon született 1935-ben. Egyetemi tanulmányait a Lenin Intézetben kezdte 1953-1955-ben, majd 1959-ben végzett magyar-történelem szakon az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1964-ben kezdte tanulmányait a Színház és Filmművészeti Főiskola népszerű és tudományos kisfilmrendezői szakán Herskó János osztályában, 1968-ban kapott diplomát. Friss diplomájával a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdióba került, a hetvenes évektől a Magyar Televízióban és Balázs Béla Stúdióban készítette tabutörő dokumentum filmjeit, amelyek közül többet betiltottak (pl.: Pócspetri, 1982, Hagyd beszélni a Kutruczot, 1985).1987-ben a Fekete Doboz című videófolyóirat egyik alapítója. Egyetlen dokumentum-játékfilmje a Fagyöngyök (1978), s két játékfilmben volt rendezőasszisztens (Sípoló macskakő, 1970, Végre,hétfő!,1971). Kitüntetései: Balázs Béla díj (1989), a 21 Magyar Filmszemle szakmai zsűrijének díja dokumentumfilmes munkásságáért (1989), a Magyar Film- és Tévékritikusok díja dokumentumfilmjéért (1990), Nagy Imre-emlékplakett (1993), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1998). Schuller Imre (rendező) Budapesten született 1919-ben. Franciaországban végzet textilipari főiskolán, majd 1947-ben a Szivárvány Filmlaboratóriumban laboránsként kezdte a filmszakmát. 1950-től 1982-ig nyugdíjba vonulásáig a Mafilm Népszerű, Tudományos és Okatatófilm Studiójának tagja volt. Első önálló filmjét 1954-ben forgatta (Bátrak sportja, Sziklamászók). A magyar erdőket bemutató természetfilmek fényképezésével-rendezésével vált ismertté. Kitüntetései: Balázs Béla díj (1965), érdemes művész (1983) Gera Zoltán (színész) Szegeden született 1923-ban. Fényképészinas volt, játszott a Belvárosi Színházban 1938-39-ben Rév István bábszínházában dolgozott, volt kórista. Vidéki társulatoknál töltött évek után 1950-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán. 1950-től a Honvéd (majd Néphadsereg),1957-től a Vígszínház tagja. 1965-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja. Kísérletezett pantomimmal is. 1967-től a Mikroszkóp Színpadon, 1987-től a Radnóti Színházban játszik. 1978-tól a Mafilm társulatának tagja 1992-től szabadfoglalkozású. 1943-óta több, mint hatvan filmn alakít karakterszerepeket. Kifejezéstelennek tűnő, merev arcával, furcsa, feszes hangjával hitelesen jeleníti meg a legkülönbözőbb jellemeket és sorsokat. Felejthetetlen kaméleon-típusú kabaréigazgató a Psychében (1980). A Magyar Színészkamara egyik alapítója. Érdemes művész (1985). Köllő Miklós (dramaturg, stúdióvezető) Gyergyócsomafalván született 1928-ban. 1953-ban szerzett filológusi diplomát a leningrádi Zsdanov Egyetemen. 1955-ig a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa, 1957-ben az Élet és Irodalomnál dolgozik. 1955-ben kerül a filmgyárba, 1957-től 1969-ig a Mafilm központi dramaturgja, majd a hatvanas évek elejétől a II.sz. Játékfilmstúdió vezetője. 1976.-tól 1987-ig Ő irányította az ebből Hunnia Filmstúdiót is. Dramaturgként, forgatókönyvíróként egyaránt sokat tett a magyar filmgyártás megújulásáért, különösen jeles munkája a Vasvirág (1958) forgatókönyve és a Húsz óra (1964) adaptálása. Higgadt, csendes igényességével kimagasló művészi teljesítményekre ösztönözte a stúdióban dolgozó alkotókat, kialakítva a magyar állami filmgyártás máig legszilárdabb műhelyét. Balázs Béla díjas (1975)