Az orosz-ukrán háború befejezésének Vlagyimir Putyin által szabott feltételei között szerepel az a követelés, hogy a nyugati vezetők írásban kötelezzék el magukat a NATO keleti bővítésének leállítására és az Oroszországgal szembeni szankciók egy részének feloldására – állítja a Reuters szerint egybehangzóan három orosz forrás, akik rálátnak a tárgyalásokra.

Eszerint tehát az orosz elnök hallani se akar Ukrajna NATO-csatlakozásáról, továbbra sem.

Donald Trump többször is kijelentette, véget akar vetni a legvéresebb európai konfliktusnak a második világháború óta, és az utóbbi napokban egyre növekvő aggodalmát fejezte ki Putyinnal szemben. Kedden az amerikai elnök arra figyelmeztetett, az orosz vezető „tűzzel játszik”, amikor nem hajlandó tűzszüneti tárgyalásokat folytatni Kijevvel, miközben csapatai győzelmeket értek el a fronton.

Trump hüledezik: Putyin „teljesen megőrült” az Ukrajna elleni legutóbbi gigatámadás után

A amerikai elnök állítása szerint rá sem ismer a bombazáport szóró orosz államfőre, akivel nemrégiben nyílt alkalma egyeztetni. A már a szankciókra hajló Trump az EU-s vámterhekről is megszólalt. Részletek.

Miután a múlt héten több mint két órán át beszélt Trumppal, Putyin kijelentette, beleegyezik abba, hogy megállapodjon Ukrajnával egy memorandumban, amely meghatározná a békemegállapodás körvonalait, beleértve a tűzszünet időzítését is. Oroszország azt állítja, jelenleg a memorandum saját verziójának szerkesztésén dolgozik, és nem tudja megbecsülni, ez mennyi időt vesz igénybe.

Kijev és az európai kormányok azzal vádolják Moszkvát, hogy halogatja csapatai előrenyomulását Kelet-Ukrajnában.

Putyin kész békét kötni, de nem minden áron

– fogalmazott egy, a Kreml felső vezetését jól ismerő, névtelenül nyilatkozó orosz forrás.

A három orosz megszólaló szerint Putyin a nagy nyugati hatalmaktól „írásos” ígéretet óhajt arra vonatkozóan, hogy nem bővítik az Egyesült Államok vezette NATO-szövetséget kelet felé: ez Ukrajna, Grúzia, Moldova és más volt szovjet köztársaságok tagságának hivatalos kizárását jelenti.

Mentőalakulatok kutató-mentő művelete egy lakónegyedben a 2025. május 25-i orosz légitámadás után a Kijevi területen, Ukrajnában
Mentőalakulatok kutató-mentő művelete egy lakónegyedben a 2025. május 25-i orosz légitámadás után a Kijevi területen, Ukrajnában
Kép: Getty Images / Global Images Ukraine, Vitalii Nosach

Oroszország azt is szeretné, ha Ukrajna semleges lenne, feloldanának néhány nyugati szankciót, megoldódna a befagyasztott orosz vagyon kérdése a nyugati országokban, és védelmet kapnának az orosz anyanyelvűek Ukrajnában

– sorolta a három forrás.

Az első nyilatkozó azt mondta, ha Putyin rájön, hogy nem képes a saját feltételei szerint békemegállapodásra jutni, katonai győzelmekkel fogja megpróbálni megmutatni az ukránoknak és az európaiaknak, hogy

Kapcsolódó

„a holnapi béke még fájdalmasabb lesz”.

Putyin és más orosz tisztviselők több ízben is kijelentették, hogy minden békemegállapodásnak a konfliktus „kiváltó okait” kell kezelnie. Kijev viszont többször is kijelentette, Oroszországnak nem szabad vétójogot adni a NATO-szövetséghez való csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban. Ukrajna azt állítja, a nyugattól erős biztonsági garanciára van szüksége, amely képes elrettenteni minden jövőbeni orosz támadást.

A NATO korábban leszögezte, nem fogja megváltoztatni a „nyitott ajtók” politikáját csak azért, mert Moszkva ezt követeli. Sem a 32 tagú katonai szövetség szóvivője, sem a Kreml, sem pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya nem reagált a lap megkeresésére.

Az egyik legnagyobb halálos orosz bombazápor közepette jutott haza ezernyi háborús fogoly

A háború kezdete óta számban a legnagyobb, több gyermek halálával járó drón- és rakétatámadás sújtotta Kijevet és más ukrán városokat. Mindeközben az első fogolycserét sikerült teljes mértékben végrehajtani. Bővebben.

Bő három év távlatából úgy áll az ukrajnai helyzet, hogy az oroszok jelenleg az ország alig egyötödét ellenőrzik. Bár az orosz előrenyomulás az elmúlt évben felgyorsult, a háború mind Oroszországnak, mind Ukrajnának nagyon sokba kerül az áldozatok és a katonai kiadások tekintetében.