Ma a küldöttségünk azért lépi át a határt, azért utazik Kijevbe, hogy tárgyaljon a levélről és érdemi párbeszédet folytassunk a tárgyalóasztalnál, amely elsősorban magyar, de már európai érdek is. Nem csak a kijevi energetikai kormányzattal kívánunk tárgyalni, hanem a nagykövetekkel is arról, hogy az egyetlen megoldás az európai krízisre a keleti források újranyitása
- így búcsúzott az ukrán határ magyar oldalán Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes, államtitkár, hiszen a vezetésével a mai napon, szerdán magyar delegáció utazik Ukrajnába, hogy a Barátság kőolajvezeték újranyitásáról tárgyaljon, valamint lehetőség szerint megvizsgálja a vezeték állapotát.
Czepek Gábor a magyar-ukrán határról, Záhonyból bejelentkezve közölte: „Január 27-e óta nem működik a Barátság kőolajvezeték, Ukrajna leállította. Ez a vezeték kulcsfontosságú az ország szempontjából. Évi 5 millió tonna kőolaj érkezik az országba Ukrajna irányából, Oroszországból a Barátság vezetéken keresztül”.
A politikus a közösségi oldalára feltöltött videójában megismételte:
Magyarország nem fogadja el a kőolajvezeték leállítását, ezért a kormány létrehozta azt a küldöttséget, amely a Barátság kőolajvezeték tényfeltárását hivatott elvégezni. A feladatunk az, hogy meggyőződjünk a kőolajvezeték állapotáról, és megteremtsük az újraindítás feltételeit. Legyen világos mindenki számára, ez a kőolaj magyar tulajdon, nem érinti szankció, sem uniós, sem amerikai. Ez a kőolaj nekünk jár.
Bevetik a magyar energiafegyvert is?
A tegnapi nappal ugyanis
lejárt az a három munkanapos ultimátum, amit még a múlt héten a magyar kormányzat adott Ukrajnának a Barátság kőolajvezeték újranyitása kapcsán.
A helyzet azért aggasztó, mert a magyar fél kifejezetten drasztikus ellenlépéseket helyezett kilátásba. Még az ukrán pénzszállítóautók elfogása előtti napon jelent meg egy Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat a Barátság kőolajvezeték állapotát felmérő tényfeltáró küldöttségről.
Ebben öt tételt sorolt fel a kormányfő:
- A Kormány a rendelkezésére álló információk alapján megállapítja, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának nincs technikai akadálya. Ukrajna a magyar álláspontot vitatja, de nem teszi lehetővé a kőolajvezeték állapotának vizsgálatát.
- A Kormány szükségesnek tartja a Barátság kőolajvezeték állapotával kapcsolatos ellentétes állítások tisztázását, ezért létrehozza a Barátság kőolajvezeték állapotát felmérő tényfeltáró küldöttséget.
- A Tényfeltáró Küldöttség feladata – a nemzetközi jog szabályaival összhangban – helyszíni vizsgálat útján meggyőződni a Barátság kőolajvezeték állapotáról, működőképességéről. A Tényfeltáró Küldöttség vizsgálata eredményéről tájékoztatja a Kormányt és a nyilvánosságot.
- A Tényfeltáró Küldöttség vezetője az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium miniszterhelyettese.
- A Kormány felkéri a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot a Tényfeltáró Küldöttségbe tag delegálására. A Tényfeltáró Küldöttség további tagjait a Tényfeltáró Küldöttség vezetője jelöli ki, kéri fel.
Egy nappal később (múlt csütörtökön) aztán Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese hivatalosan is bejelentette, megalakult a Barátság kőolajvezeték állapotát vizsgáló küldöttség. Magyarország energiabiztonsága kulcsfontosságú, ezért a vezeték nem maradhat ellátatlanul - közölte a szaktárca.
A politikus a sajtótájékoztatón elmondta, még aznap levelet ír az ukrán kollégájának amiben felszólítja, hogy három munkanapon belül indítsa újra a vezetéket, vagy pedig tegye lehetővé a Brodi településen a testület számára a személyes vizsgálatot. A tervek között szerepelt, hogy megkeresi Denisa Saková szlovák energiaügy minisztert is annak érdekében, hogy Szlovákia is csatlakozzon a magyar küldöttség munkájához, valamint tájékoztatják majd az Orbán-kormány döntéséről az Európia Bizottságot.
Az Economx kérdésére, miszerint mi lesz, ha az ukránok túllépik a háromnapos határidőt, Czepek Gábor akkor azt közölte:
- Magyarország adja az ukrán gáz- és villanyimport 45 százalékát, 3 millió ukrán háztartást érintene a gáz leállítása, 1 milliót az áramé,
- nem fognak hozzájárulni 90 milliárd eurós uniós támogatáshoz,
- az ukrán társulási megállapodást megtámadják a bíróságon,
- az amerikai-iráni konfliktus után nincs olyan helyzetben Európa, hogy lemondjon egy energiaforrásról.
Portálunknak érdeklődésére elismerte, joguk lenne belépni Ukrajna területére, de minden diplomáciai elvet betartanak, kedden, munkaidő végéig van ideje Ukrajnának, vagy elindul a folyamat, vagy pedig megvizsgálják a következő lépéseket.
A határidő, ma kedd délután járt le, azonban eddig sem a magyar delegáció nem utazott ki Ukrajnába, sem pedig a kőolaj nem indult el a Barátság vezetéken hazánk irányába.
Megkerestük az ügyben az Energiaügyi Minisztériumot, hogy történt-e fejlemény az ügyben. Válaszolt-e az az ukrán fél, mit reagált az Európai Bizottság, illetve mikor utazik a küldöttség Ukrajnába? Ezeket kérdeztük kedden, azonban cikkünk mai megjelenéséig nem kaptunk választ.
Illetve erre nem tért ki a legfrissebb videójában sem Czepek Gábor.
Az viszont némileg aggasztó, hogy az Európai Bizottság szerint jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, és úgy látják, az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Legutóbbi tájékoztatásuk szerint valamennyi tagország 85-90 napra elegendő készlettel, illetve azzal egyenértékű mennyiséggel bír, beleértve Magyarországot és Szlovákiát is. E két ország jelezte ugyan bizonyos készletek felszabadítását, ez azonban nem áll összefüggésben a közel-keleti konfliktussal.
Kiemelték továbbá, hogy a tagállamoknak értesíteniük kell az Európai Bizottságot, amikor ilyen készleteket bocsátanak piacra, jelenlegi ismereteik szerint azonban egyetlen tagállam sem tett ilyen bejelentést.