A közelmúltban Aleksandar Vučić szerb elnök meglépte azt, amit már régóta ígért. Feloszlatta a parlamentet, és december 17-re előrehozott parlamenti és önkormányzati választásokat írt ki. A szerbek tehát ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak – három és fél éven belül immár a harmadik alkalommal.

„Nehéz időket él meg az egész világ, a globális kihívások, háborúk és konfliktusok idején különösen fontos, hogy megőrizzük a Szerb Köztársaság egységét a nemzeti érdekek megőrzése terén” – mondta Vučić.

A hivatalos indoklás szerint az előrehozott választások mögött két ügy áll:

  • a tavaszi lövöldözések, amelyek az egész nemzetet megrázták, és tüntetéshullámot generáltak, valamint
  • a Koszovóhoz köthető feszültségek.

A szakértő szerint ezeknél valójában többről van szó.

Érezhető volt, hogy a jelenleg kormányzó Szerb Haladó Párt mögötti stabil támogatottság megtört. Gyengítették a pozíciójukat a gazdasági nehézségek és számos botrány is megrengette a kormányba vetett bizalmat, mindezekhez pedig hozzáadódott még a Koszovó-kérdés is

– nyilatkozta az Economxnak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Koszovó sok szempontból kényes kérdés

Az ukrajnai háború kitörésével a nemzetközi közösségnek hirtelen nagyon fontossá vált a szerb-koszovói kapcsolat mielőbbi normalizálása. Az Európai Unió rendszeresen ülteti le tárgyalóasztalhoz a feleket, a projekt sikeréért Miroslav Lajčák, Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízott felel. Csodát azonban egyelőre ő sem tudott tenni. Koszovó és Szerbia gyakorlatilag még mindig pontosan ugyanott toporog, mint mikor felálltak a rajtvonalhoz.

  • Koszovó a függetlenségének elismerését követeli, és nem kapja meg.
  • Szerbia pedig nagyobb önállóságot, akár autonómiát akar a koszovói szerb kisebbségnek, és ez a kérés is süket fülekre talál.
A koszovói rendőrség különleges egységének tagjai 2023. szeptember 27-én.
Kép: AFP / Stringer

„A Koszovó-kérdés kapcsán is megrendült a szerb kormánypártba vetett bizalom. Az elmúlt másfél évben permanens válságsorozatot láthatunk Koszovóban, ami a szeptember végi eseményekben csúcsosodott ki” – utalt Ármás Julianna arra az esetre, amikor – a koszovói vádak szerint – Szerbiából érkezett csoport támadott koszovói járőrökre.

Az Európai Unió folyamatosan nyomást helyez Belgrádra, szeretnének tenni a szerb-koszovói ügy végére. A kormánypárt ezt kevésbé szeretné, így most egy újabb kampánnyal tudják húzni-halasztani ezt a folyamatot. Ugyanakkor arra is alkalmas lehet később az előrehozott választás, hogy visszacsatolásként tudnak majd hivatkozni rá a nemzetközi közösség felé, hogy a választópolgárok többsége a korábbi Koszovó-politika folytatását várja. Összességében tehát legitimációs célt szolgál a választások kiírása

– mondta.

Minden maradhat a régi

A legnagyobb ellenzéki pártok bojkottálták a 2020-as választásokat, arra hivatkozva, hogy az eljárás nem nevezhető sem szabadnak, sem tisztességesnek. 2022-ben éppen azért kellett újabb voksolásokat kiírni, mert „a Szerb Haladó Párt túlnyerte magát, és a nemzetközi színtéren sem volt ez elfogadható eredmény. Ekkor már a Szerb Haladó Párt nem is szerzett abszolút parlamenti többséget” – mondta a szakértő.

Ellenzéki bojkott – ahogy 2022-ben – idén sem lesz. Már csak azért sem, mert maga az ellenzék volt az, aki a parlament feloszlatását és újabb választások kiírását sürgette már hónapok óta.

„Szerbia mély politikai és társadalmi válságban van. Nem csökken a mindennapos intézményes, jogi, verbális és fizikai erőszak a társadalomban, a gazdasági és szociális válság széles körben érinti a társadalmat, és a hónapok óta tiltakozó polgárok követeléseit azonban figyelmen kívül hagyják”

írták az ellenzéki pártvezetők az államfőnek szeptemberben.

Ármás Julianna elmondta, végeredmény tekintetében nem  idén is hasonló forgatókönyv várható, mint tavaly.

Az ellenzék már bejelentette, hogy közös listán indul, a Szerbia az erőszak ellen néven. Ebben javarészt Európa-párti politikai erők tömörülnek, akik az elmúlt fél év tömegtüntetésein szerveződtek össze. Ők várhatóan jó eredménnyel fognak zárni, de a Szerb Haladó Párt pozícióját várhatóan nem veszélyeztetik

– magyarázta.

Aleksandar Vucic sorban áll, hogy leadhassa voksát egy belgrádi szavazókörben 2020. június 21-én.
Kép: AFP / Andrej Isakovic

Az osztogatás már elkezdődött

Bár akkor még nem volt meg az előrehozott választások pontos időpontja, de a szerb kormánypárt már a 2023-as költségvetés szeptemberi módosításakor kampányüzemmódba kapcsolt.

Emelt juttatásokat kaptak a nyugdíjasok, a családosok és a gazdák is.

Nyáron a gazdák útlezárásokkal követelték, hogy növeljék a tejtermelés, a tehenészet támogatását. Így nyilvánvaló volt, hogy a mezőgazdasági szereplők elégedetlenségét fel kell számolni – vagy legalábbis csökkenteni kell – a voksolás előtt. A kormány eleget is tett a tejtermelők kérésének: 270 millió euróval lett több a büdzsé szeptemberi módosításának köszönhetően a szektorban kiosztható szubvenció.

A szakértő elmondta, ahogy világszerte számos országban, úgy Szerbiában is megtépázta a kormány népszerűségét az infláció. De ezen felül is számos problémára kellene megoldást találniuk.

Nagyon komoly elvándorlással néznek szembe, jelentős a munkaerőhiány. A fiataloknak nincs perspektívájuk az országban maradáshoz, sokan inkább Nyugat-Európában képzelik el a jövőjüket. Az államnak azonban jelenleg nincs kapacitása arra, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzon

– sorolta Ármás Julianna.

Rámutatott, ezeket a nyílt sebeket az állam a választások idejére igyekszik mutatós sebtapaszokkal elfedni. Nyugdíjprémiumot ígértek, a fiatalok pedig ingyen utazhatnak a tömegközlekedési járatokon. „Ezen kampányeszközökön keresztül visszaköszönnek a problémás társadalmi csoportok” – mondta.