A közelmúltban Aleksandar Vučić szerb elnök meglépte azt, amit már régóta ígért. Feloszlatta a parlamentet, és december 17-re előrehozott parlamenti és önkormányzati választásokat írt ki. A szerbek tehát ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak – három és fél éven belül immár a harmadik alkalommal.

„Nehéz időket él meg az egész világ, a globális kihívások, háborúk és konfliktusok idején különösen fontos, hogy megőrizzük a Szerb Köztársaság egységét a nemzeti érdekek megőrzése terén” – mondta Vučić.

A hivatalos indoklás szerint az előrehozott választások mögött két ügy áll:

  • a tavaszi lövöldözések, amelyek az egész nemzetet megrázták, és tüntetéshullámot generáltak, valamint
  • a Koszovóhoz köthető feszültségek.

A szakértő szerint ezeknél valójában többről van szó.

Érezhető volt, hogy a jelenleg kormányzó Szerb Haladó Párt mögötti stabil támogatottság megtört. Gyengítették a pozíciójukat a gazdasági nehézségek és számos botrány is megrengette a kormányba vetett bizalmat, mindezekhez pedig hozzáadódott még a Koszovó-kérdés is

– nyilatkozta az Economxnak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Koszovó sok szempontból kényes kérdés

Az ukrajnai háború kitörésével a nemzetközi közösségnek hirtelen nagyon fontossá vált a szerb-koszovói kapcsolat mielőbbi normalizálása. Az Európai Unió rendszeresen ülteti le tárgyalóasztalhoz a feleket, a projekt sikeréért Miroslav Lajčák, Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízott felel. Csodát azonban egyelőre ő sem tudott tenni. Koszovó és Szerbia gyakorlatilag még mindig pontosan ugyanott toporog, mint mikor felálltak a rajtvonalhoz.

  • Koszovó a függetlenségének elismerését követeli, és nem kapja meg.
  • Szerbia pedig nagyobb önállóságot, akár autonómiát akar a koszovói szerb kisebbségnek, és ez a kérés is süket fülekre talál.
A koszovói rendőrség különleges egységének tagjai 2023. szeptember 27-én.
A koszovói rendőrség különleges egységének tagjai 2023. szeptember 27-én.
Kép: AFP / Stringer

„A Koszovó-kérdés kapcsán is megrendült a szerb kormánypártba vetett bizalom. Az elmúlt másfél évben permanens válságsorozatot láthatunk Koszovóban, ami a szeptember végi eseményekben csúcsosodott ki” – utalt Ármás Julianna arra az esetre, amikor – a koszovói vádak szerint – Szerbiából érkezett csoport támadott koszovói járőrökre.

Az Európai Unió folyamatosan nyomást helyez Belgrádra, szeretnének tenni a szerb-koszovói ügy végére. A kormánypárt ezt kevésbé szeretné, így most egy újabb kampánnyal tudják húzni-halasztani ezt a folyamatot. Ugyanakkor arra is alkalmas lehet később az előrehozott választás, hogy visszacsatolásként tudnak majd hivatkozni rá a nemzetközi közösség felé, hogy a választópolgárok többsége a korábbi Koszovó-politika folytatását várja. Összességében tehát legitimációs célt szolgál a választások kiírása

– mondta.

Minden maradhat a régi

A legnagyobb ellenzéki pártok bojkottálták a 2020-as választásokat, arra hivatkozva, hogy az eljárás nem nevezhető sem szabadnak, sem tisztességesnek. 2022-ben éppen azért kellett újabb voksolásokat kiírni, mert „a Szerb Haladó Párt túlnyerte magát, és a nemzetközi színtéren sem volt ez elfogadható eredmény. Ekkor már a Szerb Haladó Párt nem is szerzett abszolút parlamenti többséget” – mondta a szakértő.

Ellenzéki bojkott – ahogy 2022-ben – idén sem lesz. Már csak azért sem, mert maga az ellenzék volt az, aki a parlament feloszlatását és újabb választások kiírását sürgette már hónapok óta.

„Szerbia mély politikai és társadalmi válságban van. Nem csökken a mindennapos intézményes, jogi, verbális és fizikai erőszak a társadalomban, a gazdasági és szociális válság széles körben érinti a társadalmat, és a hónapok óta tiltakozó polgárok követeléseit azonban figyelmen kívül hagyják”

– írták az ellenzéki pártvezetők az államfőnek szeptemberben.

Ármás Julianna elmondta, végeredmény tekintetében nem  idén is hasonló forgatókönyv várható, mint tavaly.

Az ellenzék már bejelentette, hogy közös listán indul, a Szerbia az erőszak ellen néven. Ebben javarészt Európa-párti politikai erők tömörülnek, akik az elmúlt fél év tömegtüntetésein szerveződtek össze. Ők várhatóan jó eredménnyel fognak zárni, de a Szerb Haladó Párt pozícióját várhatóan nem veszélyeztetik

– magyarázta.

Aleksandar Vucic sorban áll, hogy leadhassa voksát egy belgrádi szavazókörben 2020. június 21-én.
Aleksandar Vucic sorban áll, hogy leadhassa voksát egy belgrádi szavazókörben 2020. június 21-én.
Kép: AFP / Andrej Isakovic

Az osztogatás már elkezdődött

Bár akkor még nem volt meg az előrehozott választások pontos időpontja, de a szerb kormánypárt már a 2023-as költségvetés szeptemberi módosításakor kampányüzemmódba kapcsolt.

Emelt juttatásokat kaptak a nyugdíjasok, a családosok és a gazdák is.

Nyáron a gazdák útlezárásokkal követelték, hogy növeljék a tejtermelés, a tehenészet támogatását. Így nyilvánvaló volt, hogy a mezőgazdasági szereplők elégedetlenségét fel kell számolni – vagy legalábbis csökkenteni kell – a voksolás előtt. A kormány eleget is tett a tejtermelők kérésének: 270 millió euróval lett több a büdzsé szeptemberi módosításának köszönhetően a szektorban kiosztható szubvenció.

A szakértő elmondta, ahogy világszerte számos országban, úgy Szerbiában is megtépázta a kormány népszerűségét az infláció. De ezen felül is számos problémára kellene megoldást találniuk.

Nagyon komoly elvándorlással néznek szembe, jelentős a munkaerőhiány. A fiataloknak nincs perspektívájuk az országban maradáshoz, sokan inkább Nyugat-Európában képzelik el a jövőjüket. Az államnak azonban jelenleg nincs kapacitása arra, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzon

– sorolta Ármás Julianna.

Rámutatott, ezeket a nyílt sebeket az állam a választások idejére igyekszik mutatós sebtapaszokkal elfedni. Nyugdíjprémiumot ígértek, a fiatalok pedig ingyen utazhatnak a tömegközlekedési járatokon. „Ezen kampányeszközökön keresztül visszaköszönnek a problémás társadalmi csoportok” – mondta.