Az iráni hatóságok az Izraellel kötött tűzszünet után nagyot fordultak, így a közel-keleti ország egész területén fokozzák a belső biztonsági intézkedéseket tömeges letartóztatásokkal, kivégzésekkel és katonai bevetésekkel, különösen a nyugtalan kurd régióban – adta hírül tisztviselők és aktivisták közlése nyomán a Reuters.
Elmondásuk szerint Izrael június 13-i légicsapásait követő napokon belül az iráni biztonsági erők széles körű letartóztatási procedúrába kezdtek, amelyet fokozott utcai jelenlét kísért az ellenőrzőpontok körül.
Az Izraelben és a száműzetésben élő ellenzéki csoportok egy része abban reménykedett, hogy a katonai akció, amely a Forradalmi Gárdát és a belső biztonsági erőket, valamint a nukleáris létesítményeket vette célba, tömeges felkelést és az Iszlám Köztársaság megdöntését fogja kiváltani Iránban.
Bár a Reuters számos iránival beszélt, akik dühösek a kormányra az izraeli támadáshoz vezető politikájuk miatt, egyelőre nem láttak arra utaló jelet, hogy a hatóságok elleni jelentős tiltakozások bontakoznának ki.
Inkább kivárnak az országban működő aktivisták
Egy magas rangú iráni biztonsági tisztviselő és két másik, belbiztonsági kérdésekben tájékozott magas rangú tisztviselő azonban azt nyilatkozta, a hatóságok a lehetséges belső zavargások veszélyére összpontosítanak, különösen a kurd területeken.
A Forradalmi Gárda és a Basij félkatonai erőszakszervezet egységeit készültségbe helyezték, és a belső biztonság került a középpontba – árulta el a magas rangú biztonsági tisztviselő, aki szerint a hatóságok aggódnak az izraeli ügynökök, az etnikai szeparatisták és a Népi Mudzsahedin Szervezet, egy száműzetésben lévő ellenzéki csoport miatt, amely korábban már támadásokat hajtott végre Iránban.
„Jelenleg rendkívül óvatosak vagyunk, mert komoly aggodalomra ad okot, hogy a rezsim ürügyként használhatja fel ezt a helyzetet”
– fogalmazott egy teheráni jogvédő aktivista, akit 2022-ben bebörtönöztek tömegtüntetések során.
Az aktivista azt állítja, több tucat embert ismer, akiket a hatóságok beidéztek, és vagy letartóztatták, vagy bármiféle ellenvélemény-nyilvánítás ellen szólították fel őket.
Az iráni HRNA emberi jogi csoport hétfőn bejelentette, a háború kezdete óta már 705 embert tartóztattak le politikai vagy biztonsági vádakkal.
Trump szerint a „mindenki győzelmén” vagyunk túl, nincs itt semmi látnivaló
Az Egyesült Államokat vezető Donald Trump szerdán kijelentette, hogy a jövő heti tárgyalásokon valószínűleg kötelezettségvállalást fog kérni Irántól nukleáris ambícióinak leállítására, és az ország elleni amerikai csapásokat az Izrael és Teherán közötti háború gyors lezárásának titulálta.
Trump a Reuters beszámolója szerint azt nyilatkozta, a vasárnapi bunkerromboló bombák ledobásáról szóló döntése tönkretette Irán nukleáris programját, és az eredményt „mindenki győzelmének” nevezte.
Nagyon súlyos volt. Teljes pusztítás volt
– vélte az elnök, vállat vonva az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynökségének kezdeti értékelésére, miszerint Irán atomfegyver előállításának útját csak hónapokkal vetette vissza a tripla támadás.
Trump szerdán Hágában, a NATO-csúcstalálkozón elmondott beszédében kijelentette, nem látja, hogy Irán ismét atomfegyverek fejlesztésébe kezdene. Teherán évtizedek óta tagadja a nyugati vezetők ez irányú vádjait.