Számunkra az ukrán háború azt jelenti, hogy minél gyorsabban fel kell fegyverkeznünk – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. 

Éppen ezért a kormány hatalmas erőfeszítésekre készül, hogy ebben az évben a GDP 4 százalékát a lengyel fegyveres erőkre fordíthassák. 

Ez egy világos bizonyíték lesz minden ország számára, hogy megvédjük a földünket, hogy Lengyelország biztonságos és hogy Lengyelország biztonságosabb lesz a szövetségeseinkkel együtt

– tette hozzá Morawiecki.

A NATO becslések szerint 2022-ben a védelmi szervezet tagállamainak összesített GDP-je 2,57 százalékát fordította védelmi kiadásokra.

A legnagyobb relatív költséget Görögország produkálta (3,76 százalék), majd az Egyesült Államok (3,47 százalék) és végül arányaiban a harmadik legtöbbet Lengyelország (2,42 százalék) költött a haderőre. A NATO tagállamai közül 20 kevesebbet költött, mint a 2006-ban elfogadott 2 százalékos irányérték. 

Magyarországon az idei év költségvetése alapján a katonai kiadások elérik a GDP-arányos 2 százalékot.

Lengyelország tavaly bevezette a Honvédelmi Törvényt, amely az idei évtől a védelmi költségvetést a GDP legalább 3 százalékára növelte és kitűzte célul a fegyveres erők létszámának megduplázását.

A háború kitörése óta Lengyelország jelentős katonai kiadásokba kezdett, többek között több száz amerikai és dél-koreai tankról és tüzérségi lövegről írt alá szerződést.

Mariusz Blaszczak védelmi miniszter a múlt héten jelentette be, hogy 2022-ben vonult be a hadseregbe a legtöbb fiatal a kötelező katonai szolgálat 2008-as megszűnése óta. Azonban a kritikusok azt is megjegyezték, hogy tavaly a vártnál több katona is elhagyta a fegyveres erőket.