A Nyugat-Balkánon a közelmúltban ismét fellángolt a feszültség Koszovó és Szerbia között, amikor szeptember 24-én egy csapat erősen felfegyverzett szerb megrohamozott egy falut Koszovó szerb többségű régiójában. Ennek következtében a NATO fokozza békefenntartó jelenlétét Észak-Koszovóban, és az Egyesült Államok önmérsékletre intette Szerbiát – írja a Politico.

A csúcstalálkozón Vjosa Osmani szankciókat sürgetett Szerbia ellen „ezért a szörnyű tettért, amelyet elkövetett, nemcsak Koszovó, hanem az egész európai kontinens békéje, stabilitása és biztonsága ellen”, hozzátéve: egy ilyen agresszor támogatása, nem segíti a békét és a stabilitást.

Nincs okunk találkozni, mielőtt szankciókat fogadnának el Vucsiccsal szemben. Előbb a szankciók, aztán beszélhetünk a többiről

– jelentette ki a koszovói elnök újságíróknak az Európai Politikai Közösség vezetőinek granadai csúcstalálkozója előtt.

Az Európai Politikai Közösség, amelyet tavaly hoztak létre Oroszország ukrajnai inváziója nyomán, a béke előmozdítását tűzte ki célul, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint fontos szerepet kell játszania a Szerbia és Koszovó, valamint a Dél-Kaukázusban Örményország és Azerbajdzsán között fennálló konfliktusok enyhítésében.

A halálos lövöldözés célja Észak-Koszovó elcsatolása volt

A szerb fegyveresek szeptemberi támadása egy nagyobb, Észak-Koszovó elcsatolására vonatkozó terv része volt – közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök hétfőn a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon a rendőrség által lefoglalt dokumentumokra hivatkozva.

Szeptember 24-én Észak-Koszovóban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált a faluban.