A három Egyesült Államokban dolgozó tudós veheti át decemberben a fizikai Nobel-díjat "a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben" – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden Stockholmban.

Az akadémia kiemelte, a három tudós eredményei lehetőséget teremtettek a következő generációs kvantumtechnológia fejlesztésére, beleértve a kvantumkriptográfiát, a kvantumszámítógépeket és a kvantumérzékelőket.

A kitüntetés 11 millió svéd koronával, átszámolva 388 millió forinttal jár, amelyet a tudósok között egyenlő arányban osztanak fel. A díjat hagyományosan december 10-én, a díjat alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az MTI archívuma szerint a fizikai Nobel-díjat 1901 óta most 119. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést. Magyar tudós eddig négy alkalommal vehette át az elismerést, legutóbb 2023-ban Krausz Ferenc, előtte 1971-ben Gábor Dénes, 1963 Wigner Jenő, 1905-ben pedig Lénárd Fülöp.

Kicsúszhatnak a dolgok a kezünkből! – az AI veszélyeire figyelmeztetett a fizikai Nobel-díj egyik idei nyertese

John Hopfield és Geoffrey Hinton az AI úttörőiként részesültek kedden az elismerésben. Hinton egy évtizedig dolgozott a Google-nál a mesterséges intelligencián, mielőtt tavaly felmondott, és azóta kritizálja e rendszerek potenciális veszélyeit.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.