Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tervezett vagyonadó nem csupán költségvetési intézkedés, hanem egy szélesebb politikai és társadalmi átalakulás része – derült ki a The Guardian cikkéből. Az új magyar kormány egyik legfontosabb célja az Orbán Viktor nevéhez kötött Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) lebontása. A lap úgy fogalmaz, hogy az elmúlt másfél évtizedben számos vállalkozó és üzletember jelentős állami megrendelések és közbeszerzések révén gyarapította vagyonát, miközben a politikai lojalitás gyakran gazdasági előnyökkel párosult. Az elemzés külön kiemeli Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt, akik a Forbes leggazdagabb magyarokat összesítő listájának élmezőnyében szerepelnek.
A Tisza választási programja alapján az 1 milliárd forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezőknek évente 1 százalékos vagyonadót kellene fizetniük a küszöbérték feletti rész után. Az adóalapba nemcsak az ingatlanok és a vállalati részesedések, hanem a külföldön tartott vagyonelemek, valamint a nagy értékű luxuscikkek – például jachtok, magánrepülők, műalkotások és sportautók – is beletartoznának. A brit lap idézi Magyar Péter korábbi álláspontját is, miszerint a vagyonadó „nem büntetés, hanem a társadalmi igazságosság és szolidaritás jele”.
A lap által megszólaltatott Pogátsa Zoltán közgazdász szerint Magyarországon azért van szükség vagyonadóra, mert a jelenlegi rendszerben a vagyonadóztatás rendkívül alacsony, miközben jelentős vagyonkoncentráció alakult ki. A szakértő számításai szerint a Forbes leggazdagabb 50 magyarja közül 38-an közvetlenül vagy közvetve az Orbán-kormány időszakában lezajlott állami tenderekből és közbeszerzésekből profitáltak.
A brit lap arra is felhívja a figyelmet, hogy
Magyarország adórendszere nemzetközi összevetésben kifejezetten kedvező a magas jövedelműek és a tőketulajdonosok számára.
Az egykulcsos személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, ugyanennyi vonatkozik az osztalékokra és a tőkenyereségre is, míg a társasági adó mindössze 9 százalék. Ezzel szemben a 27 százalékos általános forgalmi adó az Európai Unió legmagasabb áfakulcsa, ami a fogyasztáson keresztül aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra.
Az elemzés ugyanakkor rámutat arra is, hogy a vagyonadó bevezetése korántsem vitamentes. Zsiday Viktor befektetési szakember szerint a tisztességtelenül szerzett vagyonok kérdését nem új adónemekkel, hanem szükség esetén jogi eljárásokkal kellene kezelni. Más szakértők attól tartanak, hogy a túl alacsony vagyonküszöb a közepes méretű magyar vállalkozásokat is érzékenyen érintheti.
A Guardian összegzése szerint a vagyonadó körüli vita valójában túlmutat az adópolitikán: arról szól, hogyan kívánja az új magyar kormány újraosztani a gazdasági lehetőségeket és kezelni az elmúlt években kialakult vagyoni egyenlőtlenségeket. A brit lap úgy látja, hogy a tervezett intézkedések a NER lebontásának egyik legfontosabb eszközévé válhatnak, miközben Európa-szerte is figyelemmel kísérik, sikerül-e Magyarországnak új modellt teremtenie a nagy vagyonok adóztatásában.