Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A meteorológiai és tudományos műholdak a jövőben már nem csupán az év egy részében, leginkább télen, hanem 365 napon át képesek lesznek megfigyelni az Északi-sark körüli óceánok jégtakarójának vastagságát - adta hírül a BBC. Az elmúlt években gond volt ezzel nyaranta, amikor a jég felszínén megjelenő olvadékvíz összezavarja a távoli méréseket.
Az új technikai megoldásoknak köszönhetően azonban a tudósok átfogóbb képet kaphatnak a jégtakaró alakulásáról, ami sokkal nagyobb jelentőségű, mint amilyennek első hallásra tűnik. Egyrészt adódik, hogy a hajók pontos információt kaphatnak arról, hol tudnak a legjobb eséllyel próbálkozni az átkeléssel a jeges részeken.
Tudományos jelentőség
Emellett azonban a klímavédelem és az időjárási előrejelzések szempontjából is jelentős változás a műholdak "látásának" javítása. Jelenleg számos jóslat van forgalomban azzal kapcsolatban, hogy mikor jön el az a nyár, amelyen először olvadhat el teljes a sarki jégtakaró, ami a globális felmelegedés egyik legsúlyosabb következménye lesz. Ha vastagságának alakulásáról pontosabb adatokkal rendelkezünk, akkor a jóslatokat megalapozó komputeres modellek is is pontosabbak lehetnek.
További fontos haszna a megfigyelés javulásának, hogy a meteorológusok javíthatják időjárás-előrejelzéseiket. A jégtakaró ugyanis erőteljesen függ a széljárástól, ami mozgatja a jégtáblákat. Ennek nyomán összetorlódhatnak vagy szétzilálódhatnak részben mutatva az időjárás alakulását, részben befolyásolva azt a felszín feletti levegő hőmérsékletének szabályozásával.
Rettentő jóslat - sötét jövő
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss elemzése szerint a pandémia lecsengése után, ami a közlekedés és az ipari tevékenység visszafogásával csökkentette az emberi társadalmak szén-dioxid-kibocsátását, a légköri szén-dioxid és metán szintje tovább emelkedik - derül ki a Telex összesítéséből.
A globális szén-dioxid-kibocsátás 2022-ben (januártól májusig) 1,2 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet - jósolja a WMO. A földhasználatból eredő kibocsátás negyede az országok közötti élelmiszer-kereskedelemhez kapcsolódik, ennek több mint háromnegyede a mezőgazdasági célú földirtáshoz köthető, ideértve a legeltetést is.
A WMO azt jósolja, hogy 2022 és 2026 között az éves átlagos globális felszínközeli hőmérséklet 1,1-1,7 Celsius-fokkal lesz magasabb, mint az iparosodás előtti (1850–1900) szint. Még nagyobb baj, hogy 48 százalékra teszik az esélyét annak, hogy a következő öt évben az 1850-1900 közötti átlaghoz képest az átlaghőmérséklet átlépi a 1,5 Celsius-fokos emelkedést,
Lényegében biztosra vehető, 93 százalék annak is az esélye, hogy a következő öt évben átéljük az eddig mért legmelegebb évet (eddig 2016 tartja a rekordot) és az is esélyes, hogy 2022–2026 között az éves átlaghőmérséklet magasabb lesz, mint a korábbi években.
