Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kína legutóbbi befektetései Csehországban olyan fogadtatásban részesültek, mintha ezek a gazdaság növekedésének radikális motorjai lehetnének, pedig inkább új kérdéseket, mint lehetőségeket vetnek fel - írta Jan Bures közgazdász a Hospodarske Noviny gazdasági napilapban.
Az optimista feltételezések elsősorban azért hibásak, mert a kínaiak nem szándékoznak új üzemeket létrehozni, csupán működő cégeket vásárolnak fel, mint a Pivovary Lobkowicz és a Slavia Praha fociklub. Vagyis az üzletkötések nyomán nem nő a termelés és nem keletkeznek új munkahelyek.
Természetesen a külföldi beruházások jelentős pozitív változásokat hozhatnak, mint a Skoda Auto VW általi felvásárlása, a kínai befektetők jelenlegi európai inváziója azonban nem hoz ilyen innovációt, sőt - ahelyett, hogy a kínai gazdaság erejét tükrözné, annak strukturális problémáit hozza magával.
A kínai vállalatok rengeteg készpénzzel rendelkeznek, de nincs elég lehetőségük ennek mozgósítására a lassuló kínai gazdaságban. Ez kényszeríti őket arra, hogy külföldön költekezzenek: a harmadik világban nyersanyagokat, Amerikában és Európában technológiát vásároljanak - írta Bures. A kínai Geely autógyár megvette a svéd Volvót, a Huaxin Post telekommunikációs vállalat bevásárolta magát a francia Alcatel-Lucent-be, és a kínaiak szívesen vennének német gépipari cégeket. Ezek a beruházások azonban semmi újat sem hoznának Európának - írta a CTK.
A szerző rámutat arra is, hogy a kínai vállalatok gyakran erős kormánytámogatással vásárolnak fel külföldi cégeket, amit az európai törvények tiltanak, s a fejlett országok számos politikusának nem tetszik a stratégiai vagyonelemekért folytatott globális versenyben ez a tisztességtelen előny.
